Az egészségműveltség javításával, új kommunikációs szemlélettel és szűrésekkel segíti a hólyagrák korai felismerését a Magyar Urológusok Társasága az uniós támogatással indított BClear-program keretében.
A magyar lakosság szoláriumhasználata továbbra is jóval az európai átlag feletti, miközben az onkodermatológiai diagnosztikában a hangsúly a tömeges szűrésről a tudatos önvizsgálatra tolódik át – derült ki a Magyar Dermatológiai Társulat (MDT) sajtótájékoztatóján.
A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].
Ráverünk a közép-európai országokra a mellrákgyógyítás eredményességében – derült ki a mellrák elleni küzdelem világnapja (október 1.) alkalmából tartott háttérbeszélgetésen, ahol azonban az is elhangzott, hogy növekszik a fiatalabb nők körében a rossz prognózisú daganatok előfordulási gyakorisága.
A testen viselhető hőérzékelő tapasz az emlő finom hőmérséklet-emelkedésének detektálására képes, célja pedig a korai stádiumú emlődaganatok felismerése olyan populációkban, ahol a hagyományos szűrés nem elérhető vagy nem javasolt.
Az epilepszia komplex gondozása számunkra szerencsére mindennapos gyakorlat. Egy komplex teamben dolgozunk, amelynek tagjai a neurológusok mellett gyógypedagógusok, pszichológusok és neuropszichológusok. Közhelyszámba megy az a maimonidészi mondás, hogy mi nem a betegséget, hanem a beteget kezeljük, aki szenved tőle. Mégis fontos kiemelni, különösen egy olyan komplex, a fejlődésre, és ezen belül a személyiségfejlődésre ható betegség esetén, mint az epilepszia.