A liquor fehérje-összetétele alapján a betegség öt alcsoportja különíthető el, amelyek mindegyike egyedi genetikai mintázattal rendelkezik.

Új Alzheimer-kezelési eljárást mutattak be, amely a memória "visszajavítására" összpontosít a sérült szinapszisok helyreállításán keresztül, kihasználva a KIBRA fehérje kritikus szerepét, közli az InfoStart.

Kanadában 44%-kal nőtt a W szerocsoportú N. meningitidis okozta megbetegedések száma 2016 és 2018 között. Az izolált ST-11 CC MenW hasonlít a világ több kontinensén jelenleg cirkuláló meningococcus törzsekhez.

A Neisseria meningitidis (meningococcus) egy Gram-negatív baktérium, melyet az emberek 4-20%-a tünetmentesen hordoz a nasopharynx területén. Azonban ismeretlen okokból, a baktérium képes bejutni a véráramba, ahol már az egyik legártalmasabb sejten kívüli patogénnek számít, az esetek 10-15%-ában fatális kimenetű megbetegedéseket okoz.

A primer infekcióhoz – a meningitishez – közvetlenül köthető elhalálozás leggyakrabban a kórházi felvételt követő 14 napon belül történik.

A COVID-19 okozta idegrendszeri károsodások ritkák, de annál súlyosabbak lehetnek, írja az OTSZ Online.

Az Index szerint már az emberes űrrepülések kezdete előtt tudták az űrkutatók, űrorvosok, hogy a világűrben az asztronautákra ható súlytalanság számtalan módon hat szervezetük működésére.

A daganatok ellen a szervezet antitest termeléssel válaszol. Ezek az antitestek képesek a normális, ép szövetek felismerésére és kóros reakciók beindítására. Más esetekben a daganat specifikus hormonokat, fehérjéket, citokineket enzimeket termelnek, amelyek specifikus klinikai tüneteket eredményeznek. Ezek a rutin diagnosztikai gyakorlatban tumormarkerként szerepelnek, így kimutatásuknak mind a diagnosztikában, mind pedig a betegség lefolyásának, prognózisának megítélésében van szerepe.

Az ember által okozott légszennyeződés több halálesetért felelős, mint az AIDS és a malária összesen. A legújabb kutatások azt is kimutatták, hogyan okoz autoimmun betegségeket és indít be neurodegeneratív folyamatokat.

Kínai orvosok a Brain című szaklapban bemutatják egy 24 éves nő esetét - a történelem során ő a kilencedik ismert kisagyhiányos „beteg”, aki megérte a felnőtt kort.