A stroke-vizsgálatok a trendet figyelmen kívül hagyva rendszerint nem vagy csak csekély számban randomizáltak idős személyeket, ezért a rájuk vonatkozó adatok hiányosak.
Az elmúlt évek egyik legnagyobb vívmánya, hogy rutin CT- és MR-eszközökkel a megmenthető, valamint irreverzibilis károsodást elszenvedett agyszövet kiterjedése és aránya pontosan felmérhető. A thrombectomia során használt eszközök utóbbi években tapasztalt technikai fejlődése ugyancsak elősegíti a jobb klinikai kimenetel elérését ebben a súlyos betegségben.
Az agyi érkatasztrófák a rokkantság vezető okai és a halálozási listák éllovasai. A köznapi nyelven használt stroke kifejezés nem fedi le teljességgel a kórképet, ugyanis az agyi érkatasztrófák 4 nagy csoportra oszthatóak, úgy mint az érelzáródásos stroke (ischaemiás stroke – a mindennapokban használt értelemben erre utal a stroke kifejezés), a vérzéses stroke (agyvérzés, haemorrhagiás stroke), a subarachnoidealis vérzés és az agyi vénás thrombosisok (sinusthrombosis) (1).
Kvíz a Medical Online 2017. októberi Trombózis rovatához Kvíz a Medical Online 2017. októberi Trombózis rovatához
Medical Online >> trombózis
2017-10-19
A véralvadás az érbetegségek kialakulásában alapvető és egyben végzetes szerepet játszik. A kóros véralvadás jelentőségét az orvostudományi kutatások viszonylag hamar felismerték. A pitvarfibilláció, a stroke és a véralvadás kapcsolatára, ezek klinikai jelentőségére, azonban csak 90-es évek közepe táján derült fény. Ekkor tisztázódott, hogy a pitvafibrilláló betegek biztonságos stroke prevenciója ASA-val nem lehetséges, antikoagulálni (VKA) kell őket. A VKA kezelés korlátait évtizedek óta ismertük, de az ún. NOAC terápiára, az alternatívát jelentő véralvadásgátló - nem K-vitamin antagonista- kezelés bevezetésére 2009-ig várni kellett. A RE LY vizsgálat eredményei paradigmaváltáshoz vezettek, az új pitvarfibrillációs ESC guideline (2016) már teljes egészében ezt tükrözi.
A WHO-adatok szerint stroke-ban több ember hal meg évente, mint AIDS-ben, tbc-ben és maláriában együtt. Ez a betegség világszerte a tartós rokkantság vezető oka. Magyarországon minden 30. percben előfordul egy szélütés, évente 45-50 ezer új beteggel találkozunk.
A Medical Tribune cikkében Csiba László az irányelvek néhány ellentmondását, a diagnosztika és a kezelés újabb kérdéseit és a magyarországi stroke-ellátás megoldatlan problémáit tekinti át.
Egyik tanulmány a másik után igazolja, hogy a tünetekkel járó carotis stenosis revaszkularizációját carotis endarterektómiával (CEA) ajánlott végezni, és nem carotis stenttel (CAS).
A British Medical Journal (BMJ); a Lancet; a Journal of the American Medical Association (JAMA) és a New England Journal of Medicine (NEJM) aktuális számainak tartalmából ajánljuk.
A klinikai idegtudományokat a teljesség igényével gondozó egyetlen szakfolyóirat, a Clinical Neuroscience 2004-ben kapott nemzetközi regisztrációt. Ennek kapcsán született meg az újszerű szakmai rendezvény, az „Élőszám” ötlete: egy szakmai programmal fűszerezett kötetlen találkozóé, amelyen a lap tulajdonosai és közreműködői – lektorok, szerzők, szerkesztők – mellett a szakma hazai kiválóságai vesznek részt. A 94 regisztrált résztvevővel zajlott 3. Élőszám – amely a Lundbeck Hungaria Kft., a Novartis Hungária Kft., a Pfizer Kft., a Richter Gedeon Nyrt., a Solvay Pharma Kft., TEVA Gyógyszergyár Zrt. és az UCB Magyarország Kft. támogatásával valósult meg – a lap Praxis és Fórum rovatát keltette életre. A tulajdonos társaságokat arra kértük, hogy szűkebb szakterületük aktuális klinikai kérdéséről beszélgessenek a hallgatósággal. A Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság szervezésében egy fiatal és egy tapasztalt kutató, Clemens Zsófia és Bódizs Róbert beszélt az alvási orsók szerepéről a memóriakonszolidációban. A Magyar Idegés Elmeorvosok Társasága szervezésében Szikora István főorvos és Bodosi Mihály professzor vitázott a carotis-szűkület korszerű ellátásának dilemmájáról (endarterectomia vagy stent). A Horányi Béla Klinikai Idegtudományi Társaság a sztrók témakörét szélesítette – Folyovich András és Döme László érdekes feladatra vállakoztak: a heveny agyi történést igen gyakran kísérő depressziós szindróma neurológiai és pszichiátriai megközelítésére. A Magyar Stroke Társaság vitája az intrakraniális nagyérszűkületek ellátását járta körbe. Óvári Csaba és May Zsolt az új lehetőségek ígéreteit vázolták a bizonyítékok tükrében. A Magyar Idegtudományi Társaság előadói, Penke Botond és Puskás László azon vitáztak, hogy a jelenleginél specifikusabb, új gyógyszermolekulákat vajon a fejlesztés inkább kémiai, vagy inkább genetikai alapokon tudja-e megközelíteni. A Magyar Gyermekneurológiai– Idegsebészeti, Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Társaság fiatal előadói, Tegzes Andrea és Hegyi Márta főorvosok izgalmas esettanulmányokat mutattak be az epilepszia témakörében. Szokatlan zajlású kórképek elemzésével arra hívták fel a figyelmet, hogy az epilepsziás roham egyes esetekben valóban csak a leginkább látható része az egyébként is meglévő problémáknak. A Magyar Epilepszia Ligától Sólyom András és Gyorsok Zsuzsa azt a kérdést feszegette, vajon van-e már lehetőség a heveny neurológiai történéseket kísérő epilepsziás rohamok, illetve az ezek nyomán gyakran kialakuló epilepsziabetegség megelőzésére. A tudományos programot a Magyar Idegsebészeti Társaság előadója, Erőss Lóránt főorvos előadása zárta, aki statisztikai adatokra támaszkodva arról beszélt, hogy a műtéti kezeléssel gyógyítható epilepsziás betegek a hazai ellátórendszerekben csupán szórványosan jelennek meg.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?