Az epilepsziás rohamokat számos, változatos megjelenésű, nem epilepsziás eredetű paroxysmalis jelenségtől kell elkülönítenünk. Ezek közül a legfontosabbak: syncope, pszichogén nem epilepsziás roham, migrén, TIA, transiens globális amnézia és egyes parasomniák.

Az agyi érkatasztrófák a rokkantság vezető okai és a halálozási listák éllovasai. A köznapi nyelven használt stroke kifejezés nem fedi le teljességgel a kórképet, ugyanis az agyi érkatasztrófák 4 nagy csoportra oszthatóak, úgy mint az érelzáródásos stroke (ischaemiás stroke – a mindennapokban használt értelemben erre utal a stroke kifejezés), a vérzéses stroke (agyvérzés, haemorrhagiás stroke), a subarachnoidealis vérzés és az agyi vénás thrombosisok (sinusthrombosis) (1).

A fülkürt ballonkatéteres tágítására számos indikációban, legtöbbször otitis media catarrhalis chronicában kerülhet sor. A beavatkozás során a ballonkatétert 3 módszerrel vezethetik a fülkürt orrgarati szájadékába. A biztonságosság és eredményesség megítélésére számos vizsgálat zajlik jelenleg is.

A véralvadás az érbetegségek kialakulásában alapvető és egyben végzetes szerepet játszik. A kóros véralvadás jelentőségét az orvostudományi kutatások viszonylag hamar felismerték. A pitvarfibilláció, a stroke és a véralvadás kapcsolatára, ezek klinikai jelentőségére, azonban csak 90-es évek közepe táján derült fény. Ekkor tisztázódott, hogy a pitvafibrilláló betegek biztonságos stroke prevenciója ASA-val nem lehetséges, antikoagulálni (VKA) kell őket. A VKA kezelés korlátait évtizedek óta ismertük, de az ún. NOAC terápiára, az alternatívát jelentő véralvadásgátló - nem K-vitamin antagonista- kezelés bevezetésére 2009-ig várni kellett. A RE LY vizsgálat eredményei paradigmaváltáshoz vezettek, az új pitvarfibrillációs ESC guideline (2016) már teljes egészében ezt tükrözi.

A pitvarfibrilláció felismerése a szövődmények (elsősorban a stroke) megelőzése szempontjából rendkívül fontos. Az orvos-beteg találkozás során végzett pulzustapintás, a rutinszerűen vagy irreguláris pulzus esetén végzett EKG-vizsgálat jelenti a diagnosztika alapját.

A súlyos gerincsérv okozta panaszok is enyhíthetők átmeneti NSAID-kezeléssel.

A Medical Tribune cikkében Csiba László az irányelvek néhány ellentmondását, a diagnosztika és a kezelés újabb kérdéseit és a magyarországi stroke-ellátás megoldatlan problémáit tekinti át.

Egyik tanulmány a másik után igazolja, hogy a tünetekkel járó carotis stenosis revaszkularizációját carotis endarterektómiával (CEA) ajánlott végezni, és nem carotis stenttel (CAS).