Az asztma bronchiale és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) elkülönítése időskorban nehezebb: a két kórkép közt gyakori az átfedés, ezért a differenciáldiagnózis és a terápia fokozott odafigyelést igényel.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) az egyik leggyakoribb légzőszervi megbetegedés és a harmadik vezető halálok világszerte, ebben a betegségben évente kb. 3 millió ember hal meg. A COPD-s betegek száma egyre inkább emelkedik, ami részben a népesség elöregedésének, a dohányzás terjedésének és a környezetszennyezésnek a következménye. A COPD prevalenciájának további növekedése várható a következő 40 évben, és a COPD miatti, illetve azzal kapcsolatos évenkénti halálozás 2060-ra 5,4 millióra emelkedhet. Magyarországon 2021-ben mintegy 200 000 beteget tartottak nyilván, de valójában ennél jóval magasabb lehet a valós esetszám, becslések szerint a felnőtt lakosság 6-8 százalékát érintheti.

A bronchodilatáció olyan pozitív kimenetekkel köthető össze, amelyek elősegítik azt, hogy a krónikus obstruktív tüdőbetegek fizikai aktivitása fokozódjon.

A pulmonológus számára az atópiás eredetű betegségek leggyakoribb formája az asztma. Az asztma diagosztikája évek óta jól meghatározott irányelvek alapján történik, azonban terápiája tekintetében paradigmaváltást élünk át, ennek legfontosabb elemeit tárgyalja a közlemény. Aktuálitását az is alátámasztja, hogy 2022 januárjában jelent meg a hazai EMMI irányelv az asztma ellátásával kapcsolatosan, amely a legfrissebb tudásanyagot ötvözi a hazai klinikai gyakorlattal.

A krónikus obstruktív légzőszervi betegségek jelentős népegészségügyi problémát jelentenek. Az asztma-COPD overlap szindróma (ACO) esetében a nem teljesen reverzibilis légúti obstrukció mellett mind asztmára, mind COPD-re jellemző eltérések állnak fenn. Ezen betegeket asztma protokoll szerint javasolt kezelni, így a kezelés alappillére az inhalációs szteroid (ICS), általában hosszú hatású béta-2-agonistával (LABA) kombinálva.

A járvány fokozottabban veszélyeztetheti azokat az idült tüdőgyógyászati kórképben szenvedőket, akik a betegség, vagy a gyógyszeres kezelés okán csökkent immunvédekezéssel bírnak.

Május 24-25-én vezető pulmonológusok találkoztak a „CEE Respiratory Expert Forum” keretében Bécsben, hogy megvitassák a COPD kezelésének legújabb szempontjait és eredményeit.

A COPD-s betegnél miután az első és legfontosabb lépést, a dohányzás elhagyását megtette, a gyógyszeres kezelést mindig az aktuális állapotnak és társbetegségeknek figyelembe vételével kell módosítani.

A vérgázanalízis, a légzésfunkciós vizsgálat és az echokardiográfia alapján az akut hypercapnia és nem a hypoxaemia, a csökkent forszírozott kilégzési másodperctérfogat és forszírozott vitálkapacitás, továbbá a pulmonalis nyomás növekedése okozta hemodinamikai eltérések következtében kialakuló vezetési heterogenitás (mikro reentry) vezethet pitvarfibrillációhoz.