A neuropátia a perifériás idegrendszer normál működésének megváltozása, melyet valamilyen befolyásoló tényező okoz. Számos tényező és meglévő betegség is okozhat perifériás neuropátiát, de a betegség kialakulásának második leggyakoribb oka az alkohol. Magyarországon a felnőtt lakosság 21,3 százaléka alkoholbeteg vagy magas kockázatú ivó. Az alkohol elhagyása mellett életmódbeli változtatásokra is szükség van, rendszeres mentális és addiktológiai gondozás szükséges, ideértve az önsegítő csoportokba való irányítást mind a kliens, mind a hozzátartozók számára.

Randy Schekmannel, Thomas Südhoffal, Ole Petersennel és Sahin-Tóth Miklóssal találkozhatnak a Nemzeti Tudósképző Akadémia növendékei.

Drosophila melanogaster modellen bizonyították, hogy kauzális összefüggés áll fenn a magas cukortartalmú étrend és a neurodegeneratív betegségek kialakulása között.

A magasvérnyomás-betegség a leggyakrabban előforduló szív-ér rendszeri megbetegedés. A Magyar Hypertonia Társaság Regisztere alapján a hipertóniában szenvedő betegek száma meghaladja hazánkban a 3,3 milliót, ami a teljes lakosságban 34%-os prevalenciát jelent. A prevalencia progresszíven nő az életkorral, így a 60 évesnél idősebbekben >60%. Nőknél a halálozás 55%-a, férfiaknál 44%-a a keringési rendszer betegségeivel függ össze. A hipertónia megfelelő kezelésével a kardiovaszkuláris mortalitás 21%-kal, a stroke-é 45%-kal, a miokardiális infarktusé 24%-kal, a szívelégtelenség miatti hospitalizáció 34%-kal csökkenthető.

Baranyi Lajos Amerikában élő magyar kutató elsőként a Magyar Nemzetnek számolt be a jó eséllyel világszenzációnak számító szabadalmáról.

A PharmaOnline szerint a piretroidok mind az összhalálozás, mind a kardiovaszkuláris elhalálozás kockázatát emelhetik.

Eddig ismeretlen, alapvető kapcsolatot fedeztek fel az idegsejtek és az agyi immunsejtek között magyar kutatók, írja az MTA honlapja.

Radioaktív gázfelhő átvonulása miatt nőtt meg átmenetileg a radioaktív háttérsugárzás az orosz haditengerészet Szeverodvinszk melletti kísérleti telepén történt robbanást követően.

Az ernyősvirágzatú vadon élő és termesztett növények sejtnedve a bőrfelületre kerülve égési sérülésre emlékeztető hólyagosodást idézhet elő.

Nagyszabású, hároméves, multidiszciplináris projekt indul a vízbázist és az ivóvízbiztonságot veszélyeztető hatások feltárására.