A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint a tízezer lakosra jutóágyak aránya is kevesebb lett 2024-ben, írja a Pénzcentrum.

A [¹⁷⁷Lu]Lu-DOTA-TATE radioligand terápia (továbbiakban: ¹⁷⁷Lu-DOTATATE) hatásosságának és biztonságosságának értékelésére végeztek szisztematikus irodalmi áttekintést előrehaladott szomatosztatin receptor-pozitív feokromocitóma/paraganglióma (PPGL), thymus neuroendokrin tumor (NET), bronchiális NET, ismeretlen eredetű primer NET vagy medulláris pajzsmirigy karcinóma (MTC) esetében.

Számos szolid tumor esetében a korai tumorzsugorodás előre jelzi a kezelésre adott válasz tartósságát. Nem világos, hogy ez a helyzet a peptidreceptor radionuklid terápiával (PRRT) kezelt neuroendokrin tumorok esetében is így van-e. Ennek megállapításához a szerzők az előrehaladott, jól differenciált, középbél-eredetű NET-ek kezelésére szolgáló [¹⁷⁷Lu]Lu-DOTA-TATE (a továbbiakban: ¹⁷⁷Lu-DOTATATE) kezelést értékelő fázis III. NETTER-1 klinikai vizsgálat adatait használták fel azt elemezve, hogy vajon az objektív tumorméret-csökkenés összefügg-e a progressziómentes túlélés (PFS) és a teljes túlélés (OS) időtartamával.

Akár már a közeljövőben génszerkesztési technológiával válik kezelhetővé az esetenként életveszélyes, örökletes angioödéma.

Olcsó és egyszerű laborvizsgálattal kimutatható, korai stádiumban a rendelkezésre álló gyógyszerekkel jól kezelhető, ám a krónikus vesebetegek 70 százaléka mégis „az utcáról esik be” a dialízis programba – derült ki a vese világnapi konszenzuskonferencián.

Tolna megyében a gyermekorvosok arra kérik az óvodákat és az iskolákat, hogy a következő hetekben ne rendezzenek farsangi bálokat, írja az ATV.

A címben szereplő kérdés nem új keletű, M. Fisher már a Brit Diabétesztársaság kongresszusán, 1996-ban Dublinban tartott „state of the art” előadásában provokatívan azt javasolta, hogy a cukorbetegséget úgy kellene definiálni, mint „korai szív- és érrendszeri halállal járó állapot, amely krónikus hiperglikémiával jár, és akár vaksággal és veseelégtelenséggel is járhat”. Azóta is sokan idézik, kifejezve, hogy a cukorbetegek jelentős hányada szenved kardiovaszkuláris betegségben, a szív-ér rendszeri betegség a halálozás leggyakoribb oka cukorbetegségben. A 2-es típusú diabétesz jelentős kockázati tényező a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában. Azonban nem lehet egyenlőségjelet tenni a kardiovaszkuláris betegség és a diabétesz közé. A 2-es típusú diabétesz mint összetett anyagcserezavar sokkal kiterjedtebben érinti a szervezetet, szinte minden szervét, szövetét. Számos kórfolyamatot elindítva, vagy felgyorsítva vezethet szövődményekhez, melyek között a szív-ér rendszert érintőek a gyakoriságuk és magas halálozási kockázatuk miatt bírnak kiemelkedő jelentőséggel. A kardiovaszkuláris betegségek a szív és az erek rendellenességeit foglalják magukban, kialakulásukban fontos szerepük van az anyagcsere-betegségeknek. A svéd diabéteszregiszter adatai alapján az utóbbi évtizedekben csökkent a 2-es típusú cukorbetegek szív-ér rendszeri szövődmények miatti halálozása, azonban még így is jelentősen magasabb az átlagpopuláció halálozási adataihoz viszonyítva. A csökkenésben jelentős szerepe van az újabb antidiabetikumoknak és kezelési elveknek.

A címben szereplő kérdés nem új keletű, M. Fisher már a Brit Diabétesztársaság kongresszusán, 1996-ban Dublinban tartott „state of the art” előadásában provokatívan azt javasolta, hogy a cukorbetegséget úgy kellene definiálni, mint „korai szív- és érrendszeri halállal járó állapot, amely krónikus hiperglikémiával jár, és akár vaksággal és veseelégtelenséggel is járhat”.

Takács Péter államtitkár úgy fogalmazott: a felmérések szerint magas betegelégedettséggel működik a rendszer.

Egészségügyért (is) felelős miniszterként közel egy órás szűzbeszédet mondott Pintér Sándor, a belügyi tárca vezetője a 47. Medicina Fórum Konferencián.