A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].

A dysuria diagnosztikáját nehezítik az atípusos tünetek és a kommunikációs akadályok, ezért a részletes anamnézis, labor- és képalkotó vizsgálatok mellett a validált kérdőívek alkalmazása is hasznos lehet. A kezelés alapja az oki terápia.

A D-vitamin az egyik leginkább vizsgált vitaminunk. Szervezetünkbe kerülhet pro-D-vitamin formájában is, ahol többlépcsős átalakulás révén válik aktív vitaminná. Az érdeklődést jól mutatja, hogy az elmúlt öt évben a Pub-Medben a „D-vitamin” keresőszóval 24 341 hivatkozás, köztük 1201 eredeti közlemény lelhető fel.

A SZTE, együttműködve Temes Megye Önkormányzatával és a „Pius Brînzeu” Megyei Sürgősségi Kórházzal, jelentős lépéseket tesz az alap-, sürgősségi és intenzív betegellátás határokon átnyúló fejlesztése érdekében. 

A korszerű sebészeti ellátást Szeged és Temesvár térségében segítő program indult uniós támogatással, a kezdeményezés évente legalább 5500 beteg javát szolgálja a határ két oldalán.

Az aranyereket érintő betegség gyakori kórkép, melynek kialakulása általában 45-65 éves kor között figyelhető meg, és tünetei a minimális kényelmetlenségtől a gyötrő fájdalomig terjedhetnek.

A nemzetközi szakértői testület felhívja a figyelmet a prevencióra és az időben történő, megfelelően felállított diagnózis jelentőségére, illetve kijelöli a kezelési stratégia új szempontjait.

A legfejlettebb társadalmakban sem optimális a nagy törési rizikójú betegek kiemelésének és kezelésének gyakorlata, míg a betegek részéről a nem megfelelő terápiás fegyelem rontja a kezelés hatékonyságát.

A prosztatarák gyakoriságánál fogva az egyik legnagyobb jelentőséggel bíró daganatos megbetegedés a férfiak körében. Ezen összefoglaló az epidemiológiai adatok mellett áttekintést nyújt a szűrésben leggyakrabban használt prosztataspecifikus antigén ismérveiről és azokról a további markerekről, melyek segítségünkre lehetnek a betegség diagnosztizálásában. Bemutatásra kerülnek a prosztatarák korszerű terápiájának legfontosabb elemei, mind a műtéti, mind a gyógyszeres, konzervatív kezelési eljárások. A betegkövetés szintén kiemelt jelentőségű, amely rendszeres, fegyelmezett orvos-beteg kapcsolatot követel meg. Ezen közleménnyel szeretnénk felhívni a figyelmet a prosztatarák fontosságára, időben történő diagnosztizálásának meghatározó szerepére, az egészségnevelés és az egészségtudatosság alapvető szerepére.