A Scientific Reports folyóiratban április 23-án jelent meg a japán Tokai University kutatóinak cikke, amelynek fő megállapítása szerint a patkányoknak adott kitozán segített hatékonyabban kiüríteni szervezetükből a lenyelt mikroműanyagokat – ez a beavatkozás potenciálisan csökkentheti az emésztőrendszerben felhalmozódó mikroműanyagok egészségügyi kockázatait.

A Nature Communications folyóiratban jelent meg a University of Melbourne kutatóinak cikke, amelyben egy olyan hatóanyagot mutattak be, amely képes lehet hatékony profilaxist nyújtani a Covid-19 hosszú távon perzisztáló tünetegyüttesével szemben.

A tolerogén dendritikus sejtek utasítják az immunrendszert arra, hogy idegenként ismerjen fel bizonyos molekulákat, így az allergéneket.

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy közvetlen kapcsolat lehet a tüdőrák és az emésztőrendszer között, közölte a HCEMM.

Az IBS világszerte emberek millióinak életét nehezíti meg, mégis alig beszélünk róla, pedig a világ népességének 10 százalékát érinti.

A speciális részlegen elsősorban a hasnyálmirigy- és az epeúti megbetegedésben szenvedőket látják el, a korábbinál is magasabb szinten.

Napi 300 mg E-vitamin adagolás hatékonyságát és biztonságosságát értékelték a máj szövettani és biokémiai markerek javításában metabolikus diszfunkcióval társult szteatohepatitiszben (MASH) szenvedő betegeknél.

A nanoműanyagok egészségügyi kockázatait vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói egy a Hu-rizont pályázat támogatásával.

A cisztás fibrózis a fehér bőrű rassz leggyakoribb autoszomális, recesszív módon öröklődő anyagcsere-betegsége. Előfordulása világviszonylatban 1:2500, hazánkban 1:4000 az élve születettek között.

Amerikai kutatók óriási adatkészleten vizsgálták meg, miként alakul a bél mikrobioma, ha különböző módon táplálkozik az ember, írja a hvg.hu.