A mikrobiom egészségben és betegségben betöltött szerepéről egyre több adat lát napvilágot. A gazdaszervezet és mikrobák közötti interakciók vizsgálata intenzív kutatási célponttá vált az utóbbi években, mind gasztroenterológiai, mind más szervrendszerek betegségeiben.

A polifenolok kedvezően befolyásolhatják az idegsejtek fokozatos pusztulásával járó betegségekhez kapcsolódó biológiai folyamatokat.

A rágógumik fogyasztása során akár több ezer mikroműanyag-részecske szabadulhat fel, amelyek a nyállal együtt az emésztőrendszerbe kerülhetnek.

A szénhidrátok és a szacharóz teljes kiiktatása az étrendből felboríthatja a bélmikrobiom egyensúlyát, derül ki az EgészségKalauz írásából.

Évtizedes rejtélyre derült fény: kutatók megfejtették, pontosan mitől sárga árnyalatú az egészséges vizelet, közölte a HáziPatika.

Az antibiotikum-kezelés negatív hatással lehet a bélflórára, abban az esetben is, ha nem széles spektrumú antibiotikummal történik a terápia. Nem szabad alábecsülni a jelentőségét annak, hogy csökken az intesztinális mikrobiom diverzitása, teljes mikrobiális közösségek tűnhetnek el, míg patogének (pl. Clostridioides difficile) nyerhetnek teret, illetve fennáll az antibiotikum-rezisztencia-gének terjedésének kockázata.

A 20-49 éves korosztályban aggasztóan emelkedik több daganattípus, különösen az emlő-, valamint a kolorektális rák incidenciája, írja az SZMO.

A Clostridioides difficile fertőzések megelőzésére hatásos módszerekre van szükség; a transzmissziót csökkentő higiéniai szabályok betartása, a racionális antiobiotikum-alkalmazás és a páciensek immunrendszerének erősítése mellett.

Egy meta-analízisben 15 tanulmány eredményeit összegezve vizsgálták a bélmikrobiom és a kognitív funkciók összefüggéseit, írja a hvg.hu.

A Bournemouth University kutatói több vizsgálat adatait elemezték, és figyelmeztető tendenciát találtak, közölte az rtl.hu.