A WHO statisztikája szerint jelenleg a világon 422 millió ember él cukorbetegséggel. Évente mintegy 1,5 millió ember halála köthető össze ezzel a betegséggel, de e mellett a cukorbetegség okozta szövődmények jelentős, és tartós egészségkárosodást és gazdasági károkat okoznak a betegek jelentős részének.

A Cell Host & Microbe folyóiratban megjelent cikkben egy szisztematikus irodalmi áttekintést készítettek arról, hogy a bélmikrobiom pontosan milyen szerepet tölt be a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában.

Az itthon is egyre népszerűbb vizsgálat idővel célzott kezelésekhez és diagnózisokhoz vezethet, ma azonban nem lehet csupán erre hagyatkozni.

A megelőzés fontos eleme az antibiotikumhasználat indikációjának pontos meghatározása, a széles spektrumú antibiotikumadás lehetőség szerinti kerülése, a panaszt okozó antibiotikum leváltása, illetve a bélflóra összetételét megőrizni hivatott probiotikumok alkalmazása.

Az Arizona State University kutatóinak cikkében a fehérjeütemezéssel járó időszakos böjt és a szívbarát kalóriakorlátozás hatását hasonlították össze a bélmikrobiom átalakulására és a metabolikus profiljára.

Az elhízás és a pszoriázis között epidemiológiai, immunomolekuláris, klinikai és terápiás vonatkozásokban is kapcsolat áll fenn.

A legújabb kutatások szerint a tüdőben is egy speciális mikrobiom található, ami új terápiás lehetőségeket nyit meg a betegek előtt.

A böjt hatására termelődő hormonok segítik a sejtmegújítást és egyes daganatos betegségek megelőzését.

Az npj Biofilms and Microbiomes folyóirat közölte a svéd Karolinska Institutet kutatóinak cikkét, amelyben az mRNS alapú Covid-vakcinák és a bélmikrobiom kölcsönhatását vizsgálták.

Két magyar kutató is támogatást nyert az EMBO Installation Grants pályázatán, közölte a  Magyar Kutatási Hálózat.