A 117 éves korában elhunyt asszony bélmikrobiom-mintái egy évtizedekkel fiatalabb emberéhez hasonlítottak, írja az OTSZ Online.

Az űrutazások mikrobiomra gyakorolt hatását vizsgálták a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a HUNOR-program keretében.

A jövőben az étrendi előírásoknak a fogyasztás gyakoriságára, rendszerességére is célszerű lenne kiterjednie az új eredmények tükrében.

A Debreceni Aneszteziológiai Napokat 23. alkalommal rendezték meg október 9-11. között a Debreceni Egyetemen.

Olyan mikrobiológiai megközelítést dolgoztak ki, amely hosszú távon akár kiválthatja a hagyományos szájhigiénés tevékenységeket. A kutatás középpontjában az orális mikrobiom célzott manipulációja áll, amelynek célja az egészséges baktériumok arányának növelése és a fogszuvasodást előidéző kórokozók visszaszorítása.

A daganatos betegségek kezelése során ma már nem elegendő cél csupán a túlélés biztosítása – legalább ilyen fontos a betegek funkcionális állapotának és életminőségének megőrzése. Az onkológiai prehabilitáció és rehabilitáció három alappillére multidiszciplináris együttműködést igényel.

Meglepő felfedezést tettek az emberek szájában rejtőző Inocles nevű óriási DNS-elemekről, közli a Magyar Hírlap.

A hazai jó gyakorlatok ösztönzésére és a tudásmegosztás facilitálására elindul Magyarország első komplex vállalati AI-versenye.

A PREDICTOM Konzorcium klinikai kutatást indított az Alzheimer-kór korai felismerését célozva, AI-al támogatott szűrőplatform segítségével.

A jövő egészségügye személyre szabott lesz – genetikai és életmódbeli adatok alapján előre jelezhetőek lesznek a betegségek, és egyénenként határozható meg, kinek mire kell figyelnie.