A 2024-es GINA (Global Initiative for Asthma) ajánlások számos fontos újítást vezettek be a diagnosztika és a kezelés terén. Cél a személyre szabott, fenotípusalapú megközelítés előtérbe helyezése.

A Covid–19-világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus a súlyos akut légúti tünetek lezajlását követően a betegek jelentős százalékánál hónapokig, de akár 1 éven túl is fennálló panaszokat képes okozni.

A súlyos asztma kezelésében ma már a klinikai és gyulladásos fenotípusok, valamint a társbetegségek figyelembevételével meghatározott célzott terápiák alkalmazása zajlik, ami magában hordozza a klinikai remisszió elérésének lehetőségét is.

Az asztma bronchiale és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) elkülönítése időskorban nehezebb: a két kórkép közt gyakori az átfedés, ezért a differenciáldiagnózis és a terápia fokozott odafigyelést igényel.

Azoknál a kontrollálatlan állapotú, súlyos eozinofil asztmás betegeknél, akiknél az omalizumab kezelést mepolizumabra váltották, javult az asztmakontroll, az egészségi állapot, a tüdőfunkció, és csökkent az exacerbatiós ráta, valamint az eozinofilszám.

A súlyos eozinofil asztmás páciensek bizonyos kiindulási paraméterei nem befolyásolják a mepolizumab-kezelés hatásosságát, derül ki a MENSA és a MUSCA fázis III. klinikai vizsgálatok post hoc analíziséből.

A légúti infekciókkal jelentkező vagy azt követő bronchialis tünetek sokszor okoznak fejtörést a mindennapi betegellátás során. A COVID19 járvány során különösen megnőttek a betegség alatt vagy közvetlenül az akut tünetek elmúlását követő köhögéses, általában köpetürítéssel nem járó panaszok, akár nehézlégzésig, néha sípoló légzésig fokozódva, nem ritkán akár hányásba torkollva.

 Az asztma gyógyítása nem megoldott, de a kielégítő tüneti kontroll az esetek döntő többségében elérhető. A kezelés sarokkövét az inhalált szteroid (ICS) képezi, önmagában vagy más asztma kontrollt célzó készítményekkel, leggyakrabban hosszú hatású béta2 agonistával (LABA) kombinálva.

A krónikus obstruktív légzőszervi betegségek jelentős népegészségügyi problémát jelentenek. Az asztma-COPD overlap szindróma (ACO) esetében a nem teljesen reverzibilis légúti obstrukció mellett mind asztmára, mind COPD-re jellemző eltérések állnak fenn. Ezen betegeket asztma protokoll szerint javasolt kezelni, így a kezelés alappillére az inhalációs szteroid (ICS), általában hosszú hatású béta-2-agonistával (LABA) kombinálva.

A Reviflut® Axahaler® (Sager Pharma) hazánkban új inhalációs kortikoszteroid készítmény, amely a már ismert flutikazon-propionát hatóanyagot tartalmazza új inhalációs eszközben. A kontrollált vizsgálatok eredményei alapján az Axahaler-ből adott flutikazon-propionát feleakkora dózisban eredményez azonos hatást, mint az eddigiekben elérhető inhalációs eszközökből adott azonos hatóanyag. Ismert, hogy az eltérő eszközből adagolt azonos hatóanyagok hatékonysága eltérő lehet. A jelen 12 hetes adatgyűjtés célja a Reviflut® Axahaler® használhatóságának és hatékonyságának felmérése volt asztmában szenvedő felnőtt járóbetegeken a való élet klinikai gyakorlatában.