Az emlőrák a leggyakoribb daganatos betegség a nők körében, ugyanakkor a számos új, modern kezelési lehetőségnek köszönhetően az időben felismert esetek jelentős aránya meggyógyítható.

Eddig tripla negatív emlőrákban szinte kizárólag citosztatikumokat tudtunk használni, ezért nagy áttörési lehetőség az immunterápia ebben a betegcsoportban.

A Castleman-betegség a lymphoproliferatív kórképek egy ritka típusa, amelynek a terápiájára vonatkozóan a Brit Hematológiai Társaság 2021-ben jelentette meg „Good Practice Papers” formájú ajánlásait.

A DNS hibajavító mechanizmusokban szerepet játszó génekben előforduló génmutációk funkcióvesztést okoznak, melyek növelik az emlőrák kialakulásának rizikóját. Ilyen mutációk leggyakrabban a BRCA1 és a BRCA2 génekben fordulnak elő. 

A hatóanyagok jelentős része nem kívánatos hatással van a szív- és érrendszer működésére, írja a PharmaOnline.

A PharmaOnline szerint az antraciklin típusú kemoterápiás szerek mellett adagolt szer kivédheti a kemoterapeutikumok mellékhatását.

Az American Heart Association Circulation-ben közölt tudományos állásfoglalása szerint emlőrákos betegek esetében hasznos volna a terápiák előnyeinek és azok kardiovaszkuláris mellékhatásainak pontosabb mérlegelése, mivel e betegek nagyobb kardiális kockázatnak vannak kitéve.

Az emlőrák miatt radioterápiával kezelt dohányosok esetében jelentősen magasabb a kockázata annak, hogy a kezelés mellékhatásaként tüdőrák vagy a szívinfarktus alakul ki, írja a Journal of Clinical Oncology tanulmánya.

Az emlőrák nem egységes kórkép, több jól elkülöníthető altípusa van. Közülük különösen rosszindulatúak a HER2-pozitív daganatok, melyek a korai emlőrákos esetek közel egyötödét teszik ki. Az ilyen daganatok gyakran távoli áttéteket okoznak, továbbá a halálozási arányuk is kiemelkedően magas. 

A radioterápia és a rákellenes gyógyszerek kardiovaszkuláris mellékhatásainak megelőzésével és kezelésével, a ráktúlélők utánkövetésével kapcsolatos irányelveket jelentetett meg az Európai Kardiológus Társaság.