A British Medical Journal (BMJ); a The Lancet; a Journal of American Medical Association (JAMA) és a New England Journal of Medicine (NEJM) aktuális számainak tartalmából ajánljuk.

Alapvetően új – a jeltovábbítás gátlására épülő – hatásmechanizmusú gyógyszerjelölt molekulákat fejlesztenek az antibiotikum- rezisztens tuberkulózis és egyéb fertőző betegségek leküzdésére hazai szakemberek; japán kutatók ugyanakkor a tbc-baktérium sejtfalát szemelték ki támadáspontul. Hamarosan megkezdődnek a preklinikai vizsgálatok azzal az új molekulával, amelyet bizonyos fertőzéses megbetegedések, köztük a tbc legyőzésére a német Max Planck Intézettel közösen fejleszt a magyar Vichem Kutató Kft. Mint prof. dr. Kéri György, a kft. vezetője magyarázza, a jelenlegi megközelítés a jeltovábbításgátlás elvén alapul. Ennek lényege, hogy megváltoztatja és/vagy leállítja azt a folyamatot, amelynek során az intracellulárisan ható fertőző ágensek befolyásuk alá vonják a gazdasejtek kommunikációs rendszerét. Ha a blokkolás sikeres, a vírus vagy a baktérium képtelen úgy átprogramozni a gazdasejt működését, hogy az a kórokozó szaporodását szolgálja, amely tehát elveszti életterét és elpusztul. Az így ható szerek ellen sokkal nehezebben alakul ki mutáció révén rezisztencia – teszi hozzá a professzor. A módszer különösen ígéretesnek tűnik a tuberkulózis leküzdésében, hiszen itt a legnagyobb gondot a – például a helytelen kezelés következtében kialakuló – többszörösen vagy extrém mértékben gyógyszerrezisztens (MDR, XDR) baktériumtörzsek jelentik. Emellett komoly probléma a tbc-ben szenvedő AIDS-es betegek kezelése, mivel az alkalmazott gyógyszerek, különösen a rifampicin a CYP enzimrendszer indukciója révén elősegítik néhány AIDS-gyógyszer metabolizmusát és azt, hogy hatástalan formává alakuljanak. Az új hatóanyag kifejlesztését arra alapozták, hogy a tbc-baktériumok patogenitása nagymértékben függ attól, mennyire képesek a túlélésre gazdasejtjeikben, a makrofágokban. A makrofágok által fagocitózissal bekebelezett mikroorganizmusok a legtöbb esetben átkerülnek a fagoszómákból a lizoszómákba, ahol gyorsan lebomlanak. A Mycobacterium tuberculosis azonban egy speciális molekula, a PKnG kináz enzim kibocsátásával leállítja a folyamat utóbbi elemét, így lappangó állapotban is életképes maradhat, sőt szaporodásra is képes a makrofágokban. Ha a PKnG kináz működését szelektíven gátoljuk – ezt teszi az új fejlesztésű molekula –, akkor a gazdasejt lizoszomális enzimjeinek működése visszatér a normális mederbe és a baktérium elpusztul – ismerteti Kéri György a támadásponját. Ráadásul nem ez az egyetlen ilyen célpontú molekula: a PKnB nevű kináz például elengedhetetlenül szükséges a tbcbaktérium szaporodásához – ez irányban is folytat kutatásokat a konzorcium. Az idén tavasszal a párizsi Pasteur Intézetben in vivo (tbc-s egérmodellekben) folytatódó preklinikai vizsgálatokban ugyancsak fontos szerepet kap a kombinációs terápia lehetőségeinek vizsgálata, vagyis az új hatóanyagot antibiotikumokkal együtt is kipróbálják majd. A kutatók reményei szerint a jeltovábbítási terápiás hatóanyagokkal szemben nehezebben alakul ki rezisztencia, bár lehetősége fennáll. Például elvileg létrejöhet a Mycobacteriumban egy mutáns PknG enzim, amelyre már nem hat az új molekula. Az ilyen irányú szelekciós nyomás azonban kicsi, mivel a célpont nem a baktérium, hanem a gazdasejt rendszere. Kereskedelmi forgalomba kerülő gyógyszer feltehetően 8–10 éven belül lehet a molekulából. Szintén ígéretes próbálkozás a tbc-baktérium sejtfal egyik alkotórészének, a mikolsavnak a szintézisét gátló nitro-dihidro-imidazooxazol származék. Ezt japán kollégák fejlesztették ki, az eddigi vizsgálatok eredménye szerint a készítmény harmincszor kisebb adagban is hatásosnak bizonyult, mint a rifampicin. Más gyógyszerekkel (rifampicin, pirazinamid) kombinálva pedig egérben két hónap alatt a tbc-baktériumok teljes eradikációját eredményezte. Hatásosnak találták MDR törzsekkel szemben is és az intracelluláris baktériumokat is elpusztította. A máj mikroszomális enzimjeivel nincs kölcsönhatásban, ezért feltételezhető, hogy antiretrovirális szerekkel együtt is lehet majd adni – ennek HIV-fertőzöttek tbc-je esetén van jelentősége. A készítmény klinikai kipróbálásának engedélyezése folyamatban van.   A rezisztens esetek aránya az utóbbi években hazánkban is emelkedik, különösen azok körében, akik ismételten betegednek meg. A szomszédos országok közül Ukrajnában és Romániában jóval magasabb a megbetegedési arány, mint nálunk, ráadásul kiemelkedően sok a rezisztens eset – ez pedig a migráció miatt számunkra is epidemiológiai problémát okozhat. A jelenleg a rezisztens törzsek által okozott fertőzés kezelésére szolgáló második vonalbeli antituberkulotikumok kevésbé hatásosak, drágábbak, és több mellékhatásuk van, mint az érzékeny baktériumokra ható szereknek, a kezelés időtartama pedig a szokásosnak mintegy háromszorosa – ismerteti az epidemiológiai helyzetet és a terápia nehézségeit dr. Vadász Imre, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet tüdőgyógyász főorvosa. – Az 1970-es évek, vagyis a rifampicin bevezetése óta várunk új, hatásos és széles körben alkalmazható antituberkulotikumra. Ezek könnyebbé és eredményesebbé tennék a rezisztens esetek kezelését, illetve a rezisztencia terjedésének visszaszorítását – ad hangot reményeinek a főorvos az új hatásmechanizmusú szerek biztató eredményei kapcsán.

Új főigazgató a WHO-nál November 9-én a kínai Margaret Chant, a madárinfluenza és a SARS elleni küzdelem szakértőjét választották az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatójának. Az új vezető elsősorban a nők és az afrikaiak egészségi állapotán szeretne javítani. Az 59 éves hongkongi asszony a szükséges kétharmados arányt meghaladva, 193-ból 150 vokssal, ellenszavazat nélkül lett a 3,3 milliárd dollárból gazdálkodó szervezet első embere. Magyar Hírlap Eljárás Magyarországgal szemben Elfogadhatatlannak tartja az uniós direktívát az Egészségügyi Minisztérium, ezért egyelőre nem kíván reagálni arra, hogy az Európai Bizottság jogsértési eljárást kezdeményezett Magyarország és huszonkét másik tagállam ellen. Az eljárást azért indították, mert az érintett országok nem hajlandók az egészségügyi dolgozók ügyeletét munkaidőnek elismerni és ennek megfelelően honorálni. A Legfelsőbb Bíróság augusztusi ítéletében már kimondta: Magyarországon is munkaidőnek számít az ügyelet. A Vas Megyei Bíróságon pedig a soproni kórház orvosainak kártérítésre vonatkozó követeléseit is jogosnak találták. Magyar Hírlap Nem lesz házipénztáradó Alkotmányellenes a házipénztáradó, mivel a házipénztári készpénzállomány nem tekinthető az arányos közteherviselés alapját képező jövedelemnek, illetve vagyonnak – állapította meg az Alkotmánybíróság. A testület ezért megsemmisítette az erről rendelkező jogszabályt, így az nem lép hatályba. MTI Extenzív rezisztenciájú tbc-törzs A gyógyszerrezisztens tbc-baktériumok egyre növekvő terjedését és egy minden ismert gyógyszernek ellenálló új törzstípus megjelenését észlelte az egyesült államokbeli Szövetségi Közegészségtani Központok (Centers for Disease Control and Prevention), valamint az Egészségügyi Világszervezet által 2000 és 2004 között végzett felmérés. A több gyógyszernek ellenálló (multidrug- rezisztens, MDR) törzsek csoportján belül világszerte megjelent egy úgynevezett extenzív rezisztenciájú (XDR) forma, amely már nemcsak az első vonalbeli két szernek, hanem a legfontosabb 4 második vonalbeli, egyébként csak a rezisztens megbetegedések kezelésére alkalmazott antituberkulotikumok hatásának is ellenáll. Magyarországon három esetről tudnak a szakemberek, járványtól nem kell tartani. A betegség ma kezelhetetlen, így a hangsúlyt a prevencióra kell helyezni – mondta a sajtótájékoztatón dr. Strausz János, az Országos Korányi TBC- és Pulmonológiai Intézet igazgatója. Medical Tribune Külön úton járnak a kanizsaiak Kilépett az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetéből (EDDSZ) és önálló szervezetet alakított a nagykanizsai kórház 480 dolgozója. Döntésüket azzal indokolták, hogy nem értenek egyet Cser Ágnes elnök szereptévesztő érdekvédelmi politikájával. A kórház dolgozói feleslegesnek tartották, hogy az EDDSZ-en belül tiltakozzanak az elnök vezetési stílusa ellen, mivel szerintük a szakszervezetben antidemokratikus módon egy kézben összpontosul a hatalom. Keresztesiné Rajnai Zsuzsa, a 480 tagot tömörítő Kanizsai Kórházi és Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének vezetője szerint nem tartható, hogy az ágazatot érintő döntés-előkészítés idején az EDDSZ hallgat, majd a döntések után fenyegető szórólapokat osztogat. Az új érdekvédelmi szervezet elnöke szerint „egyenesen durva és valamiféle hatalommániás szereptévesztés egy kormány lemondását követelni”. Meggyőződése, hogy egy szakszervezetnek és vezetőjének tárgyalások útján kell a tagok érdekeit képviselnie, küzdve az ésszerű kompromisszumokért, nem pedig politikai síkra terelni az érdekvédelem ügyét. Magyar Hírlap Kitüntetések Budapesten A Főváros Napján magas szintű vezetői tevékenysége, valamint sikeres szakmai munkája elismeréseként mások mellett Pro Urbe Budapestért díjban részesült dr. Golub Iván, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója. Budapestért díjat kapott dr. Muszbek Katalin igazgató főorvos a Magyar Hospice Alapítvány megteremtésében, működtetésében, fejlesztésében vállalt meghatározó szerepéért, valamint dr. Zacher Gábor, a Péterfy Sándor Utcai Kórház Erzsébet Kórházának osztályvezető főorvosa a hajléktalanok, szenvedélybetegek, belgyógyászati balesetet szenvedők körében végzett gyógyító munkájáért, magas szintű felvilágosító, tanácsadó tevékenységéért. Medical TribuneMeghátráltak a lázadók November elsejéig a háziorvosok 96 százaléka, 6539 orvos küldte meg a korábban kifogásolt betegforgalmi adatokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak – közölte az Egészségügyi Minisztérium. A háziorvosok adatvédelmi és etikai aggályokra hivatkozva meg akarták tagadni az adatszolgáltatást. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy vélte: a többség azért döntött inkább az adatvédelmi törvény megsértése mellett, mert az információküldés elmulasztása esetére a tárca szankciókat helyezett kilátásba. Origo Kevés a csontvelődonor Hazánkban csak negyedannyi csontvelődonor van, mint amenynyire szükség lenne. A Magyar Csontvelődonor Regiszter 1992 óta a Bone Marrow Donors Worldwide nemzetközi szervezet teljes jogú tagja, vagyis egy világméretű adatbázisban is kereshetnek donorokat a magyar betegek számára. Legnagyobb valószínűséggel mégis a beteg saját etnikai csoportján belül lehet donort találni, ugyanis a kiválasztás alapját jelentő egyedi HLA típus öröklött. A három hazai csontvelőtranszplantációs centrumot kiszolgáló hazai regiszter által nyilvántartott donorok száma 5 000 körüli, pedig a nemzetközi arányokat tekintve hozzávetőlegesen 20 000-re lenne szükség. Ennek érdekében csontvelődonor-toborzó program indul a Nemzeti Népegészségügyi Program keretében. Első lépésben az Országos Vérellátó Szolgálat állomásain dolgozók továbbképzése történik meg.Medical Tribune Ígéretes AIDS-génterápia Az első tesztek szerint eredményesen kezelhetők a többféle antiretrovirális kezelésre sem reagáló HIV-fertőzöttek a vírus egy genetikailag módosított változatával. A pennsylvaniai egyetem kutatói a betegek saját T-sejtjeit a HIV vírus szaporodását gátló antiszenz RNS-t is hordozó vírussal fertőzték meg, majd az így módosított T-sejteknek a normális sejtmenynyiség 2–10 százalékát kitevő koncentrációját egyszeri infúzióval visszajuttatták a vérbe. A vizsgálat célja elsősorban az volt, hogy felmérjék az eljárás megvalósíthatóságát és biztonságosságát. A kezelés eredményeként a vizsgálat kilenc hónapja alatt a betegek vírusterhelése stabil maradt vagy mértékben csökkent. A génmódosított sejteket hónapokon át ki lehetett mutatni a betegekben. BBC News Sólyom László kegyelmet adott Az államfő kegyelmet adott a szentesi kórház csalás miatt elítélt egykori vezetőjének, s az intézmény főorvosának büntetését is mérsékelte. A többek között csalásban és magánokirat-hamisításban bűnösnek talált Geönczeöl Tibor szentesi osztályvezető főorvosnak három helyett egy évre kell börtönbe vonulnia. A társtettesként elítélt Kovács Ágnesnek, az intézmény korábbi főigazgatójának, a Kórházszövetség egykori elnökének másfél éves letöltendő szabadságvesztését két év felfüggesztett börtönbüntetésre változtatta Sólyom László. A kegyelmi határozat nem érinti az elítéltek közügyektől való eltiltását, valamint a kirótt pénzbüntetéseket: a volt osztályvezető főorvosnak hat, Kovács Ágnesnek kétmillió forintot kell fizetnie. Weborvos Eladták a labor kft.-t Eladták az ÁNTSZ Laboratórium Korlátolt Felelősségű Társaságot, amelynek márciustól az Euro- Labor Invest Kft. a tulajdonosa. A céget még 2004-ben hozták létre a szolgálat 30, szolgáltató feladatot ellátó laboratóriumából. A szolgálat megmaradt 12 laboratóriuma tevékenysége 80 százalékát külső megrendelésre végzi. Mivel továbbra is veszteségesek, felmerült, hogy a megmaradt regionális laborok működtetési jogát is közreműködőnek adják át. Medical Tribune