Miért kevesebb a daganatos beteg az Alzheimer-kórban szenvedők körében? A kérdés megválaszolása váratlan eredményekhez vezethet a rákkutatás területén.

A PNAS folyóirat cikkében a Rockefeller University kutatói egy olyan stratégiát ismertetnek, amely megelőzheti az agyban a nem kívánt fehérjék felhalmozódását és az ezekből kialakuló fehérjeaggregátumok képződését.

Már a betegek bevonása zajlik az Alzheimer-kór prevenciójának lehetőségét kutató klinikai vizsgálatban.

A plakkokat eltávolító kezelések ugyanis az egészséges amiloid-béta szintjét is növelték, márpedig lehet, hogy ez hatásosságuk lényege.

A világ vezető egyetemei mellett hazai kutatásokat és fejlesztéseket is találtunk szép számmal az MI, digitalizáció, bioinformatika területéről, amelyek a demencia egyik leggyakoribb típusának korai kiszűrését és terápiás lehetőségeit célozzák.

Az Aging folyóiratban megjelent cikkükben számoltak be kutatók arról, hogy állati modellszervezetekben a vérlemezkék depléciója hozzájárult az Alzheimer-kór klinikai tüneteinek súlyosbodásához.

Egy japán vizsgálat szerint az orron át adagolt oxitocin a memóriafunkciók javulását eredményezte Alzheimer-kóros egereknél, írja az OTSZ Online.

Sokkal több élőlény van az agyunkban, mint korábban gondoltuk. A Brain Microbiome Project révén kiderülhet, hogy fertőzés áll-e a demenciák zömét okozó Alzheimer-kór hátterében, és ha igen, megkezdődhet a vakcina kifejlesztése is, írja kutatói eredményeiről beszámolva a Harvard Medical School lapja.

Egy közös tulajdonsága biztosan van az Alzheimer- és a Down-kórnak: mindkettőben felszaporodik az agyban a béta-amiloid fehérje.