47. Medicina Fórum Konferencia és VIII. Miniszteri - Államtitkári Csúcstalálkozó alkalmából átadták az idei Medicina díjakat.

A nem alkoholos zsírmáj betegség (NAFLD) prevalenciája gyorsan növekszik. Napjainkban ez a leggyakoribb májbetegség, amely a világ népességének egynegyedét érinti, és rendszeresen együtt jár olyan anyagcserezavarokkal, mint a 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás és kardiovaszkuláris betegségek.

Európában és Magyarországon is a legtöbb ember szív- és érrendszeri kórképekben veszíti életét. Mindez cselekvésre sarkall. Az Európai Unió prioritásai között szerepel a kardiovaszkuláris egészség mutatóinak javítása, amely tagországi összefogást és nemzeti szinten történő cselekvést sürget. E törekvés jegyében és a kardiovaszkuláris megbetegedések visszaszorítását kiemelt prioritásként kezelő magyar EU-elnökségi félévhez kapcsolódóan rendezték meg Budapesten a „Együttműködés a kardiovaszkuláris egészségért: Klinikai ismeretek és az EU szakpolitikáinak és legjobb gyakorlatainak összehangolása” című nemzetközi konferenciát.

Az Európai Unió prioritásai között szerepel a kardiovaszkuláris egészség mutatóinak javítása, amely tagországi összefogást és nemzeti szinten történő cselekvést sürget.

A Cell Metabolism folyóiratban jelent meg a The Jackson Laboratory for Genomic Medicine (JAX) kutatóinak cikke, amelyben egy olyan új gyógyszercélpontot sikerült azonosítani, amely mérsékelheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Az egészségügyi innovációk sora végtelennek tűnik, de néhány különösen figyelemre méltó találmány emelkedik ki az EgészsgKalauz szerint.

A kezelhetetlen megjegyzések nem segítenek a betegnek, élnünk kell a gyógyszerek kínálta lehetőségekkel – hangzott el a MOTESZ interdiszciplináris fórumán, ahol a diabétesz világnapja alkalmából a cukorbetegség és szövődményei megelőzése állt a fókuszban.

Mennyire függött a korlátozások szigorúságától a levegő minőségének javulása? Ezt is vizsgálták az MTA által indított „Poszt-Covid-jelenségek kutatása” című program keretében.

Egy német kutatás arra az eredményre jutott, hogy az előnyök attól is függenek, mikor végzik az emberek a testmozgást – írja a Guardian nyomán a Qubit.

Az obesitas kialakulásának okai sokrétűek, genetikai, környezeti és pszichológiai tényezők egyaránt szerepet játszanak a folyamatban. Az iparosodott országokban a táplálkozási szokások megváltozása, a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának növekedése, a fizikai aktivitás csökkenése, valamint a mozgásszegény életmód vezetett oda, hogy az obesitas és a túlsúly globális közegészségügyi problémává vált szerte a világon, amely számos társadalmi és gazdasági kihívást is jelent.