A fájdalom a WHO általános meghatározása szerint egy kellemetlen szenzoros és emocionális tapasztalat, amely tényleges vagy potenciális szöveti sérüléshez társul, vagy ahhoz hasonlít, illetve ezen sérülés mértékével leírható (1). Az onkológiai fájdalmaktól szenvedő beteg azonban sokszor más betegeknél is erősebben tapasztalja, mennyire szubjektív jellegű is ez az érzet és mennyire erős mentális-pszichés distresszel járhat. Azonban bármennyire is nehéz meghatározni, leírni vagy mérni a daganatos betegségek kapcsán kialakuló fájdalmakat, lehetőségünk és kötelességünk is csillapítani azokat.

Az Egészségügyi Világszervezet háromlépcsős analgetikus létrája egy széles körben alkalmazható iránymutatás, amely az akut és a krónikus fájdalmak csillapításában egyaránt alapul vehető. Lépcsőfokai – az elmúlt évtizedekben is és napjainkban is – a minél hatékonyabb és minél inkább személyre szabott fájdalomcsillapítást célzó szakmai javaslatok fókuszában állnak.

A PharmaOnline szerint fájdalmak esetén előnyös lehet az adjuváns hatóanyagot is tartalmazó készítmények választása.

Jelenleg a peszticidek egészségkárosító hatásait felmérni hivatott toxicitási vizsgálatok csak az aktív összetevőt vizsgálják önmagában, holott az adjuvánsokkal felturbózott termék akár ezerszer károsabb lehet, írja a Frontiers in Public Health áttekintő közleménye. A tanulmány hatására az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalnak is lépnie kell.

Az ultrahangvezérelt regionális anesztéziával jobb a műtét kimenetele, és kiváló posztoperatív fájdalomcsillapítás érhető el – tudtuk meg Bondár Attila aneszteziológus szakorvostól, a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikájának részlegvezetőjétől.

Az influenza elleni oltás kevésbé lehet hatásos túlsúlyos embereknél, írja az MTI híre nyomán az Origo.

A 2009-es influenza-pandémia során alkalmazott egyik oltás szövődményeképp az észak-európai országokban megnövekedett a narkolepszia előfordulása, Kínából ugyanezt jelentették influenza-fertőzések kapcsán.

Új irányelvek, nehezebben gyógyuló elhízottak, rosszul kezelt ízületi gyulladásos ischaemiás szívbetegek, a csipkerózsa ízületvédő hatása, az oltásokban lévő adjuvánsok következtében kialakuló autoimmun kórképek – többek között ezek a témák szerepelnek a reumatológiával kapcsolatos hírekben az elmúlt hónapokban.

Bár a védőoltás az egyik leghatékonyabb módja a morbiditás és a mortalitás csökkentésének, a csecsemőkori oltások fejlesztése következetlen, ad hoc és empirikus.