Koffein és acetilszalicilsav: miért érdemes kombinálni?
A PharmaOnline szerint a fájdalom csillapítása az orvos- és gyógyszerésztudomány egyik legrégebbi törekvése. A különféle fájdalmak multifaktoriális eredetét is tekintve előnyös lehet a monokomponensű készítményekkel szemben az adjuváns hatóanyagot is tartalmazó készítmények választása. Ezzel összhangban a WHO analgetikus létráján már az első lépcsőn megjelenik a nem opioid jellegű fájdalomcsillapítók adjuvánsokkal való kombinációja.
Az adjuvánst tartalmazó termékek egyik példája az acetilszalicilsav koffeinnel alkotott duója. Már hazánkban is forgalomban van a tablettánként 500 mg acetilszalicilsav mellett 50 mg koffeint tartalmazó kombinációs fájdalomcsillapító.
A koffein mint adjuváns analgetikum
A koffein ismert hatásai közé tartozik a központi idegrendszer serkentése, a szívfrekvencia növelése, a szervek vérellátottságának javítása, a bronchodilatáció, illetve a bélperisztaltika és vizeletelválasztás fokozása (1). Emellett, a koffein adjuváns analgetikum (2−5), azaz fájdalomcsillapítók mellett alkalmazva azok hatását szignifikánsan fokozza. A szakirodalom beszámol az acetilszalicilsavval, az ibuprofénnel, illetve a paracetamollal kombinációban adagolt koffein kedvező hatásairól.
A koffein adjuváns analgetikum jellege a legkülönfélébb eredetű fájdalmaknál érvényesül − úgymint tenziós típusú fejfájásnál, migrénnél, műtétet követő fájdalomnál vagy szülés utáni fájdalomnál.
Az acetilszalicilsav+koffein kombinációt támogató kísérletek és vizsgálatok
Állatkísérletes tapasztalatok alapján leírták azt, hogy a per os alkalmazott acetilszalicilsavhoz adott koffein fokozza az acetilszalicilsav fájdalomcsillapító hatását (3). Az acetilszalicilsav önmagában adva – a várakozásoknak megfelelően − dózisfüggő fájdalomcsillapító hatást mutatott. A koffein önmagában adva nem rendelkezett szignifikáns fájdalomcsillapító hatással. Amennyiben azonban a koffeint acetilszalicilsavval kombinálták, az valamennyi vizsgált acetilszalicilsav-dózis esetén potencírozta annak analgetikus hatását (3).
Az állatkísérleteken túl az acetilszalicilsav+koffein kombináció humán hatásai is igazoltak. A koffein az analgetikum fájdalomcsillapító hatását szignifikánsan növelve kínál hatékony és biztonságos alternatívát a különféle eredetű fájdalmak kezelésére. A tenziós fejfájás és a migrén vonatkozásában a kombinációs kezeléseknél (acetilszalicilsav+koffein) a koffein akár 40%-kal is képes megnövelni az acetilszalicilsav hatásosságát (4).
A koffeinadagok kérdése
A Magyarországon forgalomban lévő, 16 év feletti betegeknek adható gyógyszerkészítmény tablettánként 500 mg acetilszalicilsav mellett 50 mg koffeint tartalmaz (6). Az összehasonlítás kedvéért: egy csésze fekete- vagy zöldtea 30−80 mg koffeint tartalmaz; míg egy presszókávé 80−120 mg koffeint visz be a szervezetbe (4).
A kombinációs gyógyszerekben lévő koffeindózis – előírásszerű alkalmazás esetén (napi maximum 3 tabletta) − nem okoz függőséget, és nem fokozza a gyógyszer indukálta fejfájás előfordulási gyakoriságát (4, 6). Néhány betegcsoportnál nem árt azonban az odafigyelés: a szívritmuszavaros, a májcirrózisos, a pajzsmirigy-túlműködéses betegeknél, illetve a szorongásos szindrómával küzdőknél csak maximum napi 100 mg koffeinbevitel megengedhető, az is csak orvosi felügyelet mellett (6).
Hogyan hathat a koffein?
Mi állhat a koffein fájdalomcsillapítók hatását potencírozó tulajdonsága hátterében?
Több támadásponton nyugvó hatásmechanizmus feltételezhető (1−5).
- Korábbi vizsgálatok alapján a koffein képes a fájdalomcsillapító hatóanyag (pl. acetilszalicilsav) abszorpcióját elősegíteni; mindezt a gyomorban uralkodó kémhatás gyors csökkentésével magyarázzák (4).
- Előbbivel szemben egy 2019-ben publikált eredményű fázis I. klinikai vizsgálat (n=18) arra mutat rá, hogy a 250 mg acetilszalicilsav mellett adott 50 mg koffein – éhgyomorra bevéve − nem képes az acetilszalicilsav felszívódását fokozni. Feltételezhető tehát, hogy az acetilszalicilsav és koffein között fennálló, analgetikus hatás felerősödésében megnyilvánuló interakció nem farmakokinetikai, hanem sokkal inkább farmakodinámiás jellegű (5).
- A koffein adenozin-A2 receptorhoz történő kötődése spinális szinten képes felfüggeszteni az adenozin fájdalomstimuláló hatását.
- A koffein képes a prosztaglandinszintézist gátolni. Mindez nem a ciklooxigenáz (COX) enzimek működésének, hanem a COX-2 szintézisének a gátlása révén valósul meg − azaz a fájdalomkaszkádba való beavatkozás egy „új” támadásponton keresztül történik meg (2).
- A koffein az adrenerg, illetve a dopaminerg rendszerre moduláló hatást fejt ki. Ezeknek szerepe lehet a fájdalommal együtt járó rossz hangulat és fáradtságérzet enyhítésében, valamint a mentális teljesítőképesség fokozásában – fájdalmas állapotokban is (1, 2).
