Csillámpor szórás, mellébeszélés és bagatellizálás helyett szakmai alapokon mutatta be Surján Orsolya országos tisztifőorvos a 2024-es évre vonatkozó jelentést a kórházi fertőzésekről. Kiderült az is, hogy évek óta elmulasztott feladatok végrehajtásába kezdtek bele.
Az elmúlt évben több területet is érintő paradigmaváltás következményei és tanulságai voltak terítéken a MEMT minapi konferenciáján, ahol az is kiderült, bajosan fejezhető be a kórházi informatikai rendszerek egységesítése december végéig.
Úgy tűnik, nem csak a finanszírozás alapkérdéseiben van nézetkülönbség a Nemzetgazdasági Minisztérium és az egészségügyet felügyelő belügyi tárca között, de az események arra utalnak, hogy az intézmények eszközbeszerzése okán is elkezdődött a szkander – derült ki a XXXI. Magyarországi Egészségügyi Napokon, ahol az is elhangzott, jövőre 80 milliárd forintos többlethez jut az ágazat.
A kutatás a Karancskesziben élő 0–5 éves korú gyermekek és szüleik okoseszköz- használati szokásait méri fel. Az eredmények alapján az okoseszköz-használat a településen is problémás, amely a szülő–gyermek kapcsolatot és a szülő önértékelését is negatívan befolyásolja.
Az összes beutaló mindössze 20 százalékát állítják ki elektronikusan – derült ki a Háziorvosok Online Szervezetének (HAOSZ) V. Országos és I. Alapellátási Konferenciájának második napján. Elhangzott az is, hogy sürgősségi beutaló a digitális rendszerben nem létezik, és beszámoltak az intézményekben és a praxisokban végzett ellenőrzések tapasztalatairól is.
Központi Pertámogatási Rendszert hoznak létre az Országos Kórházi Főigazgatóságon, ahol immár pontosan ki tudják számítani, hány orvosra vagy nővérre van szükség egy-egy ellátóhelyen – derült ki a Magyar Kórházszövetség XXXVII. Kongresszusán, ahol az intézmények minőségértékelésének adatairól is beszámoltak.