hirdetés
hirdetés
Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 9
#1
Medical Online >> Rovatok >> tudomány
2024-01-17

A Meteorológiai Világszervezet jelentése szerint a klímaváltozás egy szinte már mindannyiunkat veszélyeztető egészségügyi kockázat – írja a Telex.

#2
Medical Online >> Rovatok >> kitekintő
2023-07-19

Az egészségügyi kockázatok szempontjából sokkal jelentősebbek a magas éjszakai hőmérsékletek, figyelmeztetett az ATV szerint a szakértő.

#3
Medical Online >> Rovatok >> kitekintő
2023-05-17

Jelenleg 66 százalék az esély arra, hogy 2027-ig átlépjük az 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöböt.

#4
Medical Online >> Rovatok >> kitekintő
2021-11-01

Valószínűleg a 2015 és 2021 közötti hét év lesz a feljegyzések kezdete óta mért legmelegebb hét év a Földön a Meteorológiai Világszervezet jelentése szerint.

#5
Medical Online >> Rovatok >> kitekintő
2020-09-10

A koronavírus-járványra adott globális válasz nem elég a klímaváltozás lassításához, derült ki a Meteorológiai Világszervezet által összeállított United in Science 2020 című jelentésből.

#6
Medical Online >> Rovatok >> kitekintő
2019-12-04

A 2010-2019 közötti átlaghőmérséklet a legmelegebbé tehette az idén befejeződő évtizedet a rendszeres mérések kezdete óta.

#7
Medical Online >> Rovatok >> kitekintő
2018-11-20

A hűvös éghajlaton élő és kevés napsütéssel találkozó emberek jóval hajlamosabbak a fokozott alkoholfogyasztásra.

#8
Medical Online >> Rovatok >> eü-gazdaság
2013-05-16

Kultajánló címen hetente jelentkező sorozatot indított a MedicalOnline. Minden alkalommal egy orvost - ezúttal Kovács Attila belgyógyász, reumatológus, fizioterápiás szakorvost - kérünk arra, mondja el, hogy milyen könyvet, filmet, zenét és egyéb kultúrális programot ajánl olvasóink figyelmébe.

#9
Medical Tribune IV. évf.5. szám
Medical Online
2006-03-01
Ennek a kornak, vagyis a 20. század elejének a terméke az időjárási front fogalma is, ami ma is az időjárás-változás megjelenítésének legfontosabb eszköze. A frontok, vagyis az eltérő hőmérsékletű/ nyomású légtömegek találkozási felületei a ciklontevékenység nyomán jönnek létre. Többnyire a hidegfront hozza a viharos időjárás-változást, a melegfrontra az enyhülés mellett leginkább a csendes eső jellemző. A múlt század 50-es éveiben a magas légköri (főként ballonos) mérések tették hatékonnyá a 20–30 kilométeres magasságban folytatott adatgyűjtést. Ekkor még mindig csupán egy-két nap volt a megbízható prognóziskészítés maximális határideje, a beválási valószínűség azonban a térbeli folyamatok elemzésével sokat javult. Közben az adatgyűjtés eszköztára is kibővült (például az automata mérőállomásoknak, a radar- és műhold-technológiának köszönhetően), ami ismét megtöbbszörözte az adatmennyiséget, lehetővé téve a nagy pontosságú, rövid távú lokális előrejelzések – vagyis a vészjelzések – bevezetését. A hatalmas adathalmazhoz a számítástechnika biztosította a matematikai apparátust (az elméleti alapot, vagyis Newton mozgásegyenletét, illetve az ideális gázok állapotegyenletét már a századelőn is használták), az első számítógépes alkalmazásokat az USA-ban a magyar Neumann János vezetésével fejlesztették ki. Ezzel gyakorlatilag el is érkeztünk a mához, hiszen a módszerek az elmúlt fél évszázadban sokat finomodtak ugyan (leginkább az informatikában és a műholdas megfigyelésben), a tudományos háttér viszont azóta is szinte változatlan. A Nemzetközi Meteorológiai Szolgálat (WMO) jelenleg világszerte 5000 mérőállomáson (továbbá a repülőtereken és a nagyobb tengerjáró hajókon), illetve napi 1000 magaslégköri ballon segítségével méri a fizikai jellemzőket, és legalább félszáz műhold szolgáltatja a meteorológiai műholdfelvételeket. Mindez elsősorban a prognózisszámítások kiindulópontja, vagyis a kezdeti állapot pontos meghatározásához kell. A mért adatokat egy térbeli modell egymástól egyenlő távolságban lévő rácspontjaira számítják át, majd a világ legnagyobb polgári felhasználású számítógépein lefuttatják azokat az egyenletrendszereket, amelyek megoldásai adják a várható időjárási jellemzőket (hőmérsékletet, légnyomást, csapadékot, szélviszonyokat). A probléma bonyolultságát mutatja, hogy egy globális 48 órás előrejelzéshez 7–8 milliárd rácspont kiinduló adatait kell betáplálni. Kisebb területre, például a Kárpát-medence térségére jelenleg maximum 5–8 napra előre lehet olyan előrejelzést készíteni, amelynek beválási valószínűsége nagyobb, mint 50 százalék. Ez nagyrészt az utóbbi másfél évtized (számítástechnikai) eredménye, és az előrelépés ezen a területen egyre lassabb: alig valószínű, hogy 10–15 év múlva már kéthetes, megbízható prognózist tudnánk készíteni.
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?