Már mindenkit veszélyeztet a klímaváltozás
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) összefoglaló jelentése szerint a klímaváltozás egy szinte már mindannyiunkat veszélyeztető és növekvő egészségügyi kockázat – olvasható a Telex szerint Másfélfok legfrissebb kutatásában.
A Másfélfok megállapításai szerint a hőhullámok jelentik a legnagyobb veszélyt: 2000 és 2019 között évente közel 500 ezren haltak meg az extrém meleg miatt (különösen a 65 év felettiek esetében drámai, 68 százalékos a növekedés az elmúlt években).
Magyarország a 100 ezer lakosra vetített értéket vizsgálva, az ózonnak tulajdonított légúti megbetegedésből fakadó kórházi felvételek számát tekintve a legalább 65 évesek körében a kilencedik helyet foglalja el hazánk 23 európai ország között. A 25 évnél idősebb, 100 ezer főre jutó, PM2.5-nek tulajdonítható krónikus tüdőbetegséggel élőket tekintve a negyedik helyet foglalja el a 30 európai országot tartalmazó listában.
Egyes szennyezőanyagok ráadásul a klímát is befolyásolják – pl. az ózon melegítő hatású, a PM-ek viszont hűtő/fűtő hatást is kifejthetnek –, így a probléma összefüggést mutat az éghajlatváltozással. A hatás pedig oda-vissza működik, hiszen például az aszály és hőség együttes előfordulásának növekvő valószínűsége miatt több vegetációtűz (amely üvegházgáz-kibocsátással is jár) vagy porvihar alakulhat ki, vagy a vegetációs időszak hosszabbá válásának következtében eltolódhat az allergiaszezon. A WHO szerint Európában az allergiások száma 25-ről 50 százalékra is megnövekedhet 2050-re.
Az éghajlatváltozás növekvő mértékű egészségügyi kockázat: az extrém időjárási események sérülést, megbetegedést, elhalálozást okozhatnak. A klímaváltozás több tényezőt is érint, amelyek, vagy amelyeknek a hiánya befolyásolja az egészségi állapotunkat. Ilyen például a tiszta levegő és víz, az élelmiszer-biztonság, a megélhetés, vagy eleve az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség.
A hőstressz, az élelmiszer- vagy víz eredetű fertőzés, a vektorok által terjesztett betegségek, az élelmiszer-ellátás bizonytalansága (aszály, hőség), a nem megfelelő higiéniai hozzáférhetőség mind problémát jelentenek. Sőt, a mentális egészségre is káros lehet az éghajlatváltozás, hiszen egyes esetekben indokolttá teheti például adott lakóterületek evakuációját.
A klímaváltozás ráadásul várhatóan kiterjeszti a földrajzi előfordulási tartományát több vektor eredetű betegségnek. A malária terjedésének szezonja például meghosszabbodott, Amerikában 31,3, Afrikában 13,8 százalékkal. 2021-ben a WHO szerint 247 millió embert fertőzött meg, ami 619 ezer elhalálozáshoz vezetett, így ez a leghalálosabb parazitabetegség a világon. A dengue-láz a világ leggyorsabban terjedő vektor eredetű fertőzése: az éghajlati körülmények neki kedvező változása miatt 12 százalékkal növelte a terjedését 1951–1960 és 2012–2021 között – írja szemléjében a Telex.
