Tíz éves lett a a Higgs-bozon; előadásokkal, interaktív foglalkozásokkal és kiállítással várják a középiskolásokat szombaton, az ELTE-n.

A W bozon nevű elemi részecske tömege lényegesen nagyobb, mint ahogy az elméletekben leírták, ez pedig alapjaiban rázza meg az univerzum működéséről alkotott elképzelést.

Hiába alakult át a tudományos élet, a nagy felismerések születése a Nobel-díj alapítása óta, az egyre növekvő nyomás ellenére sem változtatnának a díj odaítélésének rendszerén – írja az SG.hu.

Az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon létezését megjósoló brit Peter Higgs és a belga Francois Englert kapta az idei fizikai Nobel-díjat.

Többek között ez volt az egyik leggyakoribb kérdés a Google-on. 

Ma is vannak Magyarországon olyan tudósok, akik a legnagyobb elismerésnek örvendenek a világban – mondja a Magyar Hírlapnak adott interjúban Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Alighogy napvilágot láttak a hírek arról, hogy a genfi részecskefizikai központ munkatársainak sikerült nyakon csípniük az „isteni” részecskét, a bozonból a pesti flaszteren már bozont lett, és szinte mindenki tudott valamit a felfedezésről – írja a Népszabadság.

A Genf melletti Nagy Hadronütköztetőben (LHC) szinte teljes bizonyossággal sikerült igazolni az elemi részecskék tömegéért felelős, megjósolt, de eddig még ki nem mutatott Higgs-bozon létezését.

A tudomány világában, akárcsak a gazdaság és a politika terén 2011 kaotikus év volt, aminek hatásai évtizedek múlva is visszaköszönnek – írja az sg.hu.

Rövidesen eldől, létezik-e a részecskefizika "Szent Grálja", a régóta keresett Higgs-bozon, amely nélkülözhetetlen az anyagi világot leíró elmélethez.