A szívelégtelenség kezelésében az elmúlt években, évtizedekben egy sikerkorszaknak lehettünk szemtanúi, hiszen számos randomizált kontrollált vizsgálat igazolta különböző készítmények mortalitás- és morbiditáscsökkentő hatását a szívelégtelenség fenotípusainak teljes spektrumán. A napi klinikai gyakorlatban az egyértelmű ajánlások, evidenciák ellenére a prognózismódosító gyógyszeres terápia alkalmazási aránya szuboptimális. Jelen összefoglalónkban a mineralokortikoid-receptor-antagonisták szívelégtelenség kezelésében betöltött szerepét, alkalmazásának gyakorlati megfontolásait tárgyaljuk.
A hipertónia megfelelő, irányelvek mentén történő ellátása – beleértve a felismerést (diagnózist) és a terápiát (célérték elérés) is – világszerte megoldatlan kérdés.
Mivel a prediabétesz általában panaszt és tünetet nem okoz, felismerése csak szűrővizsgálattal lehetséges, amiben az alapellátásnak kiemelt szerepe van.
A FUTURE klinikai vizsgálat eredményei szerint az invazív urodinamikai vizsgálat helyett az általános CCA állapotfelmérés is ugyanolyan sikeres a kezelés módjának megállapításához.
A reumatoid artritisz hosszabb gyulladásos folyamat eredménye, amely végül krónikus, több ízületet érintő gyulladásos betegséggé alakul. Ahhoz, hogy minél hatékonyabban csökkentsük a gyulladást, vagy akár meg is előzzük a kialakulását, nagyon fontos, hogy a betegséget minél korábban felismerjük, és elkezdjük a megfelelő gyógyszeres kezelést.
A Covid–19-világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus a súlyos akut légúti tünetek lezajlását követően a betegek jelentős százalékánál hónapokig, de akár 1 éven túl is fennálló panaszokat képes okozni.
A NANORAY-312 klinikai vizsgálatban a hafniumot sugárterápiával kombinációban alkalmazzák fej-nyaki daganatok kezelésére azoknál a betegeknél, akiknél a ciszplatin kontraindikált.