A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].

Egy angol kutatócsoport azt a kérdést boncolgatta, hogy öt jól ismert, egészséges étrendi mintázathoz való következetes alkalmazkodás miként befolyásolja a várható élettartamot és a halálozási kockázatot.

Egy korábban gyógyszerezhetetlennek tartott fehérjecsalád, a kromatint szabályozó hisztonok lehetnek egy új leukémia elleni terápia alapjai, írja az OTSZ Online.

A kortizol stresszhormon fontos szerepet játszik az érzelmi jellegű emlékek kialakításában és az ilyen emlékek megőrzésében is.

A ritkán előforduló neuroendokrin daganatok többnyire a tápcsatorna és a tüdő területén találhatók, és attól függően, hogy termelnek-e valamilyen hormonhatású anyagot, funkcionáló és nem funkcionáló altípusokat különböztethetünk meg.

Hogyan alakul át az idegsejtek aktivitásmintázata térbeli-kontextuális tanulás és a környezethez történő alkalmazkodás során a hippokampuszban?

Az eredmények egyértelműen alátámasztják, hogy a St3gal1 glikoziltranszferáz enzim kulcsfontosságú molekuláris szabályozóként működik a depresszió kialakulásában és progressziójában.

Egy virtuális valóságot felhasználó vizsgálat képes lehet az Alzheimer-kór minden eddiginél korábbi stádiumban történő kimutatására.

Sikerült minden eddiginél pontosabban feltárni az 5-HT1A szerotonin receptor jelátviteli útvonalainak működését a new yorki The Mount Sinai Hospital kutatóinak.

A Texas A&M University kutatói egy mesterséges édesítőszerként alkalmazott molekula, a D-szorbitol krónikus betegségek kezelésére alkalmazott implantátumokban történő felhasználásának lehetőségeit vizsgálták ígéretes eredményekkel.