Hisztonok a leukémia kezelésében
Egy korábban gyógyszerezhetetlennek tartott fehérjecsalád, a kromatint szabályozó hisztonok lehetnek egy új leukémia elleni terápia alapjai, írja az OTSZ Online.
A Science Advances folyóiratban október 24-én jelent meg a Josep Carreras Leukaemia Research Institute kutatóinak tanulmánya, amelyben egy olyan új terápiás lehetőséget tártak fel, amely a vérképzőszervi daganatok kezelésében nyújthat előrelépést. Kutatásuk középpontjában a makroH2A hisztoncsalád áll, amelynek három fehérjevariánsát akut mieloid leukémiával hozták összefüggésbe. A vizsgálatsorozat során a kutatók egészséges egerekben egyenként eltávolították a makroH2A variánsokat, és azt találták, hogy ezek hiánya nem okozott számottevő egészségkárosodást, ami arra utal, hogy e fehérjék célzott gátlása biztonságos lehet a humán terápiában is.
A vérképzőszervi daganatok kezelése jelenleg gyakran csak átmeneti eredményeket hoz, a betegek többségénél a betegség kiújulása súlyos következményekkel jár. Ezért sürgető szükség van új terápiás célpontok azonosítására, és a Josep Carreras Intézet nemzetközi szinten is élen jár a kromatinhoz kapcsolódó molekuláris mechanizmusok feltérképezésében. A kromatin az a biokémiai struktúra, amelyben a sejtek genetikai információikat tárolják, és amely alapvetően meghatározza a génműködés szabályozását. A hisztonok ezen struktúra kulcsfontosságú szabályozó fehérjéi, amelyek a genom stabilitásáért és a kromatin szerveződéséért felelősek. Számos vérképzőszervi daganat esetében kimutatták, hogy a hisztonokat érintő mutációk hozzájárulnak a betegség kialakulásához, így bizonyos hisztongének potenciális gyógyszercélpontként is szóba jöhetnek.
A hisztonok terápiás célzása azonban sokáig megvalósíthatatlannak tűnt, mivel a legtöbb hiszton létfontosságú a sejtek túlélése szempontjából, és gátlásuk súlyos mellékhatásokat okozhat. Ari Melnick, az intézet igazgatója szerint ez a korlát igen sajnálatos, mivel megfosztja az orvostudományt attól a lehetőségtől, hogy új gyógyszereket fejlesszen ki egy olyan mechanizmus ellen, amely alapvető szerepet játszik a vérképzőszervi daganatok kialakulásában. Az intézet korábbi kutatásai és más független vizsgálatok azonban rámutattak arra, hogy a makroH2A hisztonok egy külön alcsoportja – különösen az akut mieloid leukémiával való kapcsolatuk révén – ígéretes gyógyszercélpont lehet.
