A világon elsőként sikerült mesterséges sejteket létrehozniuk kémiai vegyületekből a Minnesotai Egyetem kutatóinak – írja a 24.hu.

Nemcsak a pontosabb diagnózis felállítását, hanem a hatékony gyógyszeres kezelés beállítását is segíti az a projekt, amelyhez az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika csatlakozott.

A két megközelítés együttes alkalmazása lehetővé teheti, hogy a szakemberek túllépjenek az egységes értékelési módszereken, és finomabb, személyre szabottabb eszközöket használjanak.

Országos gyermek-életminőség felmérést indított a Semmelweis Egyetem gyermekgyógyászati klinikája, közölte az intézmény szerdán.

A hippokampusz sejtjei akkor is feldolgozzák a környezetben hallott beszédet, ha az illető műtét miatt épp altatásban van, írja a hvg.hu.

Egy új fejlesztésű algoritmus képes a radiológusok számára még láthatatlan szöveti elváltozások azonosítására a CT-felvételeken, írja a 10perc.hu.

Egy új MRI-rendszer még a tünetmentes személyeknél is képes a kockázat megállapítására, írja az OTSZ Online.

Hamarosan megjelenhet az evolúcióra képes mesterséges intelligencia, ami nagy kockázatokat hordozhat, de ezek mérsékelhetők.

Az intelligens sebkötözők egyetlen, egyszerűen előállítható és jól skálázható rendszerben gyárthatók, és egyszerre képesek a seb állapotának valós idejű monitorozására, valamint a sebgyógyulást elősegítő hatóanyagok célzott leadására.

A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].