Elsőként John Charnley angol mérnök és sebész ültetett be mesterséges csípőízületet 1960-ban. A gyakorlatban is alkalmazható első szívbillentyűt Albert Starr és M. Lowell Edwards amerikai sebészek fejlesztették ki 1961-ben. A kineziológia dr. George Goodehart amerikai csontkovács nevéhez fűződik 1964-ből. Az első olyan operációt, amelyhez lézerszikét használtak, a New York-i Montefiore Kórházban végezték el 1964-ben. Az első magyarországi veseátültetés 1973-ban történt. 1978-ban jött világra Louise Brown, a világ első lombikbébije. 1981: leírják az AIDS-tünetegyüttest. Az első hazai AIDS-beteget dr. István Lajos szombathelyi professzor ismerte fel. 1982: bemutatják a magmágneses rezonancián alapuló tomográfot, a gép felbontóképessége kb. 1 mm. A humán immundeficiencia-vírust a francia Luc Montaigner és munkatársai a párizsi Pasteur Intézetben azonosították 1983-ban, majd az amerikai Robert Gallónak és munkatársainak is sikerült elkülöníteniük 1984- ben. Az első műszívbeültetést Emil Bücherl végezte a nyugat-berlini Westend Kórházban 1986. március 7-én. (A 39 éves beteg március 13-án meghalt.) Az első hazai műszíves, Schwartz Sándor 28 évesen, 1992. január 3-án esett át az életét megmentő műtéten. Magyarországon elsőként dr. Péter Zoltán honosította meg az emlőszűrést a nyolcvanas évek közepén, a szekszárdi kórházban. Az első olyan műszert (Cytoscan), amellyel két, egy órán belül vett vérmintából kimutatható a rosszindulatú daganat az emberi szervezetben, Ariél Weinreib és Mordehai Deutsch állította össze 1990-ben Izraelben. Az első olyan berendezés, amely film nélkül készített röntgenfelvételeket, a svájci Siemens-Albis cég Digiscan- je volt 1991-ben. Magyarországon 1992 óta vizsgálják, hogy a véradásokon adott vér tartalmazza- e a hepatitis C vírust. 1998-ban az Egészségügyi Világszervezet betegségnek minősítette az elhízást. 1999-ben dr. Kalmár Nagy Károly, a Pécsi Orvostudományi Egyetem I. Sz. Sebészeti Klinikájának adjunktusa elsőként hajtott végre Magyarországon hasnyálmirigy-átültetést.