A szívelégtelenség kezelésében az elmúlt években, évtizedekben egy sikerkorszaknak lehettünk szemtanúi, hiszen számos randomizált kontrollált vizsgálat igazolta különböző készítmények mortalitás- és morbiditáscsökkentő hatását a szívelégtelenség fenotípusainak teljes spektrumán. A napi klinikai gyakorlatban az egyértelmű ajánlások, evidenciák ellenére a prognózismódosító gyógyszeres terápia alkalmazási aránya szuboptimális. Jelen összefoglalónkban a mineralokortikoid-receptor-antagonisták szívelégtelenség kezelésében betöltött szerepét, alkalmazásának gyakorlati megfontolásait tárgyaljuk.

A korszerű szívinfarktus-ellátás ellenére a hosszú távú halálozási adatok magasabbak a nyugat- és észak-európai országokénál. Ennek oka többek között, hogy a laikusokra építhető újraélesztés még kezdetleges stádiumban van, a magyarországi infarktusos betegek több társbetegségben szenvednek, a hezitációs idejük átlagosan hosszabb, az ST elevációval nem járó infarktusos betegek invazív ellátásának aránya még mindig alacsony, valamint hogy a betegek egészségtudatos magatartása az infarktust követően nagyon rossz. A helyzet javítása érdekében számos tevékenység folyik.

Új irányelveket adott ki az Európai Kardiológus Társaság, amelyek számos módosítást tartalmaznak az ST-elevációs miokardiális infarktus, a perifériás artériabetegségek és a szívbillentyű-betegségek diagnózisa és terápiája vonatkozásában.

Milyen következményekkel számolhatunk a többek között az autók használata – valamint a kedvezőtlen időjárás – miatt kialakuló légszennyezettség napokban jellemző magas értéke miatt?

Az AstraZeneca gyógyszervállalat decemberben közölte, hogy az Európai Gyógyszerhatóság (EMA) engedélyezte a BriliqueTM (ticagrelor tabletta) forgalomba hozatalát felnőtt, akut koronária szindrómában szenvedő betegek atherotrombotikus eseményeinek megelőzésére.