Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vehette át a Semmelweis Budapest Award elnevezésű nemzetközi elismerést csütörtökön Budapesten.

A kifejlesztett speciális génszerkesztési eljárás nemcsak a Stargardt-kór, hanem más genetikai retinabetegségek terápiájában is áttörést hozhat.

A magyar fejlesztésű 3D-lézerpásztázó mikroszkóp segítségével elsőként sikerült élő állatban másodpercek töredéke alatt, az emberi hajszálnál százszor vékonyabb struktúrákban megfigyelni az emlékek megszületését.

A fejlesztés új távlatokat nyit az agyműködés kutatásában és a látást helyreállító agy-számítógép interfészek fejlesztésében.

Idén is tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.

Idén több mint 900 jelölés közül választották ki azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik át a Prima Primissimákat, húszan a Primákat megillető elismerést.

Roska Botonddal, az Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology Basel (IOB) társigazgatójával a Forbes beszélgetett.

Maria Asplund és csapata egy neuron méretű, apró elektródákkal ellátott implantátumot épített, ami a hvg.hu szerint segíthetne visszaadni a vakok látását.

Roska Botond elnyerte a 2024-es Wolf-díjat. Az elismerést a tudományos közösségben a Nobel-díj előszobájaként szokták emlegetni.

Mindenki körberöhögött, amikor azt mondtam, hogy algagéneket fogok emberek szemébe nyomogatni – mesélte Roska Botond székfoglaló előadásán.