Roska Botond neurobiológussal beszélgetett Hankó Balázs

A rendezvényen Roska Botond arról beszélt: a nagyfokú rövidlátás időskori makuladegenerációhoz, retinaleváláshoz és zöldhályoghoz vezethet. Hozzátette: 2050-re a világ fele rövidlátó lesz, és egymilliárd ember vakká fog válni. Mint mondta, a rövidlátás megismerésnél, a terápia kifejlesztésénél nincs nagyobb feladat, az intézetében ő is meg szeretné érteni, mitől alakul ki a látás elvesztése. Jelezte: várhatóan 2-3 éven belül terápiás lehetőségek is rendelkezésre állnak majd a rövidlátás kezelésére. Jelezte: tárgyalnak a KIM-mel az együttműködés lehetőségeiről.

Hankó Balázs kérdésére szólt arról is, Magyarországon rengeteg tehetséges ember van, és az a kérdés, hogyan lehet őket egy közösségbe összehozni, mert minél többéleképpen gondolkodó ember dolgozik egy probléma megoldásán, annál több út nyílik meg.

A miniszter kérdésére beszélt arról is, sokrétű a magyarsága, mert megjelenik a szüleiben, abban, amit tőlük kapott, de megjelenik a nyelvben, nagyon szereti hallani a magyar szót. Emellett úgy vélte, az a fajta gondolkodás, amely jellemzi, hogy mindennek a gyökerét keresi, az is Magyarországról jön. 

Roska Botond a hallgatók kérdéseire válaszolva elmondta, három lehetséges oka, illetve ezek kombinációja okozza a rövidlátást. Leszögezte: a rövidlátás kialakulása ritkán genetikai, inkább abból adódik, hogy a gyerekek nem töltenek elég időt a szabadban, amikor a szemük nő. Azoknál, akik három óránál többet vannak szabadban, a rövidlátás előfordulásának valószínűsége jelentősen csökken. Magyarázatként hozzáfűzte, a szabadban a fényintenzitás sokkal nagyobb, mint zárt térben, emellett a tárgyak közelebb vannak bent és a színek eloszlása is más kint, mint bent.

Elmondta: a 6-10 éves korosztály különösen érzékeny ezekre a tényezőkre. Az intézményi prevenció lehetőségére vonatkozó kérdésre azt válaszolta, egyszerűen három óránál többet kell tölteni a szabadban.

Budapest, 2025. december 12. Roska Botond neurobiológus, Wolf-díjas kutató Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszterrel folytatott pódiumbeszélgetésén a minisztériumok dolgozóinak szervezett Magyar Őrhely Est rendezvényén a Kulturális és Innovációs Minisztérium dísztermében 2025. december 12-én. MTI/Kocsis Zoltán

Szólt arról is, a rövidlátás nagyon komoly probléma, a hatosnál nagyobb dioptria súlyos következményekkel járhat. Sokkal komolyabb betegség, mint a koronavírus. A mobiltelefon-használattal kapcsolatban elmondta, az is rövidlátáshoz vezet, a koronavírus-járvány alatt mérhető volt a rövidlátás növekedése. Hozzátette: ennél sokkal nagyobb problémának látja, hogy a mobiltelefonok miatt az emberek elfelejtették, hogy gondolkodni jó. Mint mondta, gondolkodni úgy lehet, hogy van az embernél papír, ceruza, vagy becsukja a szemét. Elmesélte, hogy ő maga is így szokott délelőttönként dolgozni, és közben nem beszél emberekkel. Kifelé jöjjenek a gondolatok, ne befelé a másokéi, fogalmazott.