Az orvos-beteg kapcsolat információs aszimmetriáját a két fél közötti együttműködés részeként a kezelésekbe történő beleegyezéshez vagy a kezelés visszautasításához szükséges tájékoztatás révén igyekszünk kompenzálni.
Kizárólag az egészségkárosodásból eredően felmerült többletköltséget kell megtéríteniük a kórházaknak, nem a fogyatékkal született gyermek felnevelésének összes költségét – áll a Kúria legfrissebb jogegységi határozatában.
Mi változott az utóbbi időben a gondnokságot, a cselekvő- és belátási képességet érintő kérdéskörben? Működnek-e a gyakorlatban a betegjogok között megfogalmazott önrendelkezési szabályok, például a kezelésről való lemondás lehetősége?
Az orvosok és a betegek után már a magánápolók is külföldi munkában gondolkodnak. Hiába lehet kimondottan jól keresni a szakmában, így is hatalmas munkaerőhiánnyal küzd az otthoni gondozásra specializálódott piaci szegmens.
Az alulfinanszírozottságban, a hiányos személyi és tárgyi feltételekben gyökerezik a legtöbb hazai műhibaper, azonban az állam, mint intézményfenntartó a kórházakra hárítja az eljárások minden ódiumát.
Hamarosan új rend szerint végzik a betegek ellátását a kórházak, s átalakulnak a GYEMSZI, az OEP, az ÁNTSZ feladatai is – derül ki a többi közt a dr. Zombor Gáborral készült interjúnkból.
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden elutasította az ombudsmannak az új polgári törvénykönyv (Ptk.) egyes, gondnokságra vonatkozó szabályainak megsemmisítésére irányuló indítványát.
Bár az új Polgári Törvénykönyv változtat a szerződéses felelősség szabályain, egy törvénymódosítás gátat vet annak, hogy az egészségügy kártérítési felelőssége tovább szélesedjen.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?