A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, mely évről-évre egyre nagyobb népegészségügyi és gazdasági terhet jelent a társadalmak számára. A betegségben számos motoros és nem-motoros tünet keveredik egymással, melyek jelentősen ronthatják a betegek és nem utolsósorban gondozóik életminőségét. A diagnózis mai napig elsődlegesen a motoros tünetek meglétén alapszik, habár bizonyos kiegészítő vizsgálatok a diagnosztikában segítségül lehetnek. A helyes diagnózis és a klinikai tünetek pontos ismerete az alapja a betegek megfelelő, hosszú távú és személyre szabott kezelésének.

A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].

A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia. 

Az új bőralapú teszt 90%-os pontossággal azonosítja a gyakran a Parkinson-kórral összetévesztett progresszív szupranukleáris parézist, közli az OTSZ Online.

A progresszív szupranukleáris parézis kezelésének új kettős megközelítése, az RNS-alapú tau-gátlás akár Alzheimer-kórban is használható terápiás módszer lehet, írja az OTSZ Online.

A San Antonio székhelyű University of Texas kutatócsoportja a Science Advances folyóiratban megjelent cikkében arról számolt be, hogy egy vírusos fertőzésekhez hasonló “gyulladásos trigger” lehet az Alzheimer-kór megbízható biomarkere.

A Cambridge Egyetem kutatói a Movement Disorders folyóiratban közölt cikkükben arról számoltak be, hogy nagyon erős mágneses mezővel végzett képalkotó vizsgálat segítségével képesek voltak megfigyelni a locus coeruleus elváltozásait.

A vas-érzékeny, a neuromelanin-érzékeny és a diffúzió-érzékeny mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) alkalmas lehet a Parkinson-kór korai detektálására és a kórlefolyás nyomon követésére.

Hatalmas mennyiségű adat áll rendelkezésünkre. Ezeket hatékonyan feldolgozva sokat léphetünk előre a gyógyszerfeljesztésben, a központi idegrendszeri betegségek korai diagnosztikájában, a farmakovigilanciában, írta a PharmaOnline.