Miért buktak el újra és újra a magyar egészségügyi reformok, mielőtt kiforrhattak volna? Dr. Pogátsa Zoltán beszélgetéssorozata az elmúlt három évtized tanulságait tárja fel, közli az ElitMed.
Nem lesz prioritás az egészségügy, amíg nem válik a parlamenti választásokat meghatározó témává – hangzott el többek között a Magyar Orvosi Kamara (MOK) II. Kongresszusán.
Felzárkózás helyett leszakadás történt az egészségi állapot és az egészségügyi kiadások tekintetében az elmúlt évtizedekben Magyarországon, az ágaza helyzetén a reform és kiadásnövelés együttesen javíthatna. A többletköltéshez gazdasági növekedés is kellene, ami azonban elmarad a kormány optimista becsléseitől.
A polgáraival törődő, szolidáris államra lenne szükség, amely nem büntetésekkel akarja kikényszeríteni a szerinte megfelelő viselkedést, hanem az emberek jólléte érdekében nagyobb szerepet vállal.
Miközben a döntéshozók számára a gazdasági növekedés a legfőbb cél, kérdés, hogy a hazai nagy ellátórendszerek, így az egészségügy, az oktatás vagy a szociális szféra felkészült-e arra, hogy a megfelelő humántőke hátteret biztosítsa ehhez.
Március 15., az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából állami kitüntetéseket adott át a Karmelita kolostor épületében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.