Pogátsa Zoltán podcastsorozatának új epizódjában Orosz Éva, Sinkó Eszter és Kincses Gyula a 2010 utáni magyar egészségügy történetét elemzik.

Miért buktak el újra és újra a magyar egészségügyi reformok, mielőtt kiforrhattak volna? Dr. Pogátsa Zoltán beszélgetéssorozata az elmúlt három évtized tanulságait tárja fel, közli az ElitMed.

Március 26-án 3. alkalommal szervezte meg a MESZK a Kossuth Zsuzsanna Nemzeti Egészségügyi Szakképzési Versenyt.

Nem lesz prioritás az egészségügy, amíg nem válik a parlamenti választásokat meghatározó témává – hangzott el többek között a Magyar Orvosi Kamara (MOK) II. Kongresszusán.

Elhunyt Nemere István író, műfordító, eszperantista. A rendkívül termékeny és népszerű alkotó, akinek 800 könyve jelent meg, 80 éves korában halt meg.

Felzárkózás helyett leszakadás történt az egészségi állapot és az egészségügyi kiadások tekintetében az elmúlt évtizedekben Magyarországon, az ágaza helyzetén a reform és kiadásnövelés együttesen javíthatna. A többletköltéshez gazdasági növekedés is kellene, ami azonban elmarad a kormány optimista becsléseitől.

A magyar egészségügy rossz teljesítménye elvesztett emberéletekben mérhető, derül ki Orosz Éva tanulmányából, melyet az eLitMed közöl.

A polgáraival törődő, szolidáris államra lenne szükség, amely nem büntetésekkel akarja kikényszeríteni a szerinte megfelelő viselkedést, hanem az emberek jólléte érdekében nagyobb szerepet vállal.

Miközben a döntéshozók számára a gazdasági növekedés a legfőbb cél, kérdés, hogy a hazai nagy ellátórendszerek, így az egészségügy, az oktatás vagy a szociális szféra felkészült-e arra, hogy a megfelelő humántőke hátteret biztosítsa ehhez.

Március 15., az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából állami kitüntetéseket adott át a Karmelita kolostor épületében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.