A miniszter szerint olyan értékalapú, betegközpontú és a szolgáltatókkal partnerségben működő egészségbiztosítási pénztárra van szükség, amely nem csupán kifizetőhelyként működik, hanem az egészségügyi rendszer aktív alakítója is.

Eredetileg nem a magyarországi lombikbébi-ellátás kacskaringós történetével, a magánszolgáltatók térnyerésével, majd az államtól kiszervezett ellátás állami visszavásárlásának különös körülményeivel kívántam folytatni a MedicalOnline hasábjain megjelent, ezidáig a takarítást, radiológiát és élelmezést bemutató cikksorozatomat.

A hatékony és értékalapú egészségügy felé szeretne mozdulni a kormány, azonban ehhez sok akadályt kell leküzdeni, mondta az egészségügyi miniszter egy budapesti szakmai konferencián.

Megvan már az értékmérési és a betegképviseleti koordinátor, de eddig csak három új embert tudtak behúzni az átalakuló egészségbiztosítóhoz – mondta el a Magyar Egészség-Gazdaságtani Társaság konferenciáján Kaló Zoltán, írja a Telex.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a  CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.

Első alkalommal rendezett betegképviseleti fórumot a NEAK/OEP. A cél a közvetlen párbeszéd elindítása volt az egészségbiztosító és a betegeket, betegcsoportokat képviselő szervezetek, személyek között.

Ellátási alapcsomaggal nem készül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő új főigazgatója, Kaló Zoltán, ellenben büntetések helyett pozitív ösztönzőkkel, adatalapú döntésekkel és egészségnyereség-méréssel alakítaná át a hazai ellátást.

A betegképviseleti fórum célja elősegíteni az egyéni betegképviselők és betegszervezetek részvételét a hazai közfinanszírozási rendszer fejlesztésében.

Egy magyar kórház térdprotézis-listáján a betegek fele 3 napon belül műtőbe kerül. Az átlagos várakozás mégis 509 nap, írja a Facebookon Moro Ákos.