Nem kórházi toplista készül – derült ki azon a szerdai háttérbeszélgetésen, ahol az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések nyilvános adatközlésének módszertanába adtak betekintést a szakemberek.
Csillámpor szórás, mellébeszélés és bagatellizálás helyett szakmai alapokon mutatta be Surján Orsolya országos tisztifőorvos a 2024-es évre vonatkozó jelentést a kórházi fertőzésekről. Kiderült az is, hogy évek óta elmulasztott feladatok végrehajtásába kezdtek bele.
Néhány hónapja működik az a munkacsoport, amelynek feladata az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések visszaszorítása, hangzott el sajtóbeszélgetésen, ahol az is kiderült, ez a csapat készíti az infekciókontroll és antibiotikum stratégiát.
A kórházi fertőzések mellett az NNGYK átszervezéséről és az alapellátás átalakításának lépéseiről is szó esett az Infekciókontroll és betegbiztonság konferencián.
Ismét késik a tavalyi kórházi fertőzéseket összesítő NNSR-jelentés, és még mindig csak készül az országos infekciókontroll és antimikróbiális rezisztenciacsökkentő program, bár már tavaly decemberben is véglegesítésre és végrehajtásra várt.
Szakmailag releváns, és többnyire részleteiben is kidolgozott rendelet-tervezet csomagot állított össze az Emmi a kórházi fertőzések megelőzésére. A kérdés csak az, hogy a – már idén ősszel életbe lépő – rendelkezések végrehajtásához szükséges forrás megjelenik-e a költségvetésben.
Célzott fejlesztésekre és ismeretterjesztésre, a személyi és tárgyi feltételek biztosítására, valamint pénzre is szükség van ahhoz, hogy számottevően javuljon a kézhigiénés complience és az antibiotikum-felhasználás az intézményekben.
Miközben az állam tehetetlenségét felismerő magánszemélyek saját pénzükből támogatják a kézhigiénét a magyar kórházakban, az intézmények tartják a közepes szintet a kézmosási gyakorlatban.