A PLOS Medicine folyóiratban jelent meg az Imperial College London kutatóinak tanulmánya, amelynek eredményei szerint a 2019-es koronavírus világjárvány több szempontból rövidítette meg az életet, mint korábban gondoltuk.
Az enyhe kognitív zavar a demenciák kórelőző állapota, jelentőségét az adja, hogy ebben az állapotban drámaian megnő a demenciába való progresszió esélye. Egyben jó esélyt jelent a betegség kialakulásának megelőzésére. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb rizikófaktorokat és tárgyaljuk a megelőzés lehetőségeit.
Magyarország elöregedő társadalom, és az idős populáció növekedésével megnő a sürgősségi ellátást felkereső idősek aránya, ami jelentős terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre. A magas életkorhoz gyakran társuló, halmozott krónikus betegségek, a polifarmácia és a delírium előfordulása miatt az idősek ellátása komoly kihívást jelent.
A stressz a mindennapi élet elkerülhetetlen része. A férfiak és a nők azonban eltérő módon reagálhatnak a stresszre. A nemi különbségek a stressz teljes folyamatára hatással vannak, onnan kezdve, hogy ki mit érez stresszesnek, és ez milyen biológiai és pszichológiai hatásokat vált ki, azon keresztül, hogy milyen megküzdési módszereket használnak a férfiak és a nők, egészen odáig, hogy milyen káros egészségügyi hatásai lehetnek a stressznek.
A középkorú nők mintegy 80 százalékát érintő perimenopauzától tapasztalható vazomotoros tünetek orvosi segítséggel enyhíthetők, az életminőség pedig számottevően javítható.
Egy kiterjedt irodalmi áttekintés szerint látszanak ugyan bizonyos előnyei a bioélelmiszerek fogyasztásának, de az ok-okozati összefüggés egyelőre nem bizonyítható.
Az alapellátásban végzett palliáció a palliatív szükségletekkel rendelkező betegek azonosításával, a palliatív ellátási szemlélet alkalmazásával, valamint az ellátás megtervezésével járul hozzá a gyógyíthatatlan betegek minőségi ellátásához. A jövőben a fejlődés útját az integrált palliatív ellátás jelenti.