A depresszió (gyakoriság vonatkozásában egyszeri vagy visszatérő depressziós epizód, súlyosság tekintetében minor vagy major depresszió) változó súlyosságú pszichológiai, szomatikus és vegetatív tünetekkel járó, az életminőséget negatívan befolyásoló, hónapokig tartó, gyakran krónikus vagy visszatérő betegség, amelynek az egyénre, a családra és a társadalomra nézve is súlyos szenvedést okozó kihatásai vannak. Hasonlóképpen definiálhatjuk a szorongásos betegségeket is (generalizált szorongás, agorafóbia, pánikbetegség, szociális szorongás zavar, egészségszorongás, poszttraumás stressz zavar, és ide sorolhatjuk az egyébként külön csoportba tartozó kényszerbetegséget is).

Fülzúgásra panaszkodik a beteg? A diagnózis a leggyakrabban krónikus, szubjektív, idiopathiás tinnitus. Az állapot kezelése kihívásokkal teli; ezen a jövőben a probléma multidiszciplináris megközelítése segíthet, hiszen a tinnitus orvoslásában a pszichoterápia mellett a gyógyszeres terápia és biofizikai módszerek is szerepet kaphatnak.

A túlzott karcsúságideál normalizálása kiemelkedő népegészségügyi vonzattal bír, hiszen az általános népesség a modellkövetés során internalizálhatja az extrém kicsi testméretek fontosságát. Az evészavarok gyakoriságának csökkentésében fontosak a prevenciós stratégiák.

A Dravet-szindróma (DS) egy csecsemőkori fejlődési és epilepsziás enkefalopátia, amely gyógyszerrezisztens, élethosszig tartó rohamokkal és olyan társbetegségekkel jár, mint értelmi fogyatékosság, viselkedési problémák, alvászavarok és járásproblémák.

A kialvatlanság a szív- és érrendszerre is káros hatással van, hívja fel a figyelmet a SZIVSN Betegegyesület az Alvás Világnapján.

2050-re 18%-ról 30%-ra nő a 65 éven felüliek aránya és négyszeres lesz a mozgásában korlátozott, önmagát ellátni képtelen, fizikai és mentális hátrányokkal küzdő idősek száma. Ennyi idős, nagyrészt demens beteg ember ellátására kell felkészülni.

Több nemzetközi vizsgálat is igazolta, hogy az emberek többsége később fekszik, nyugtalanul alszik, zaklatott álmokkal küzd és jelentősen romlott az alvásminősége.

Gyökeresen megváltozott az inszomnia kezelési stratégiája: a legfontosabb az (esetlegesen lappangó) társbetegségek felderítése és kezelése, valamint az életmódváltás.

Antiepileptikum indukálta pszichiátriai-viselkedési mellékhatások (PVM) leggyakrabban levetiracetám (LEV), topiramát, zonisamid és perampanel mellett jelentkeznek.

Az inszomnia kezelésében is a természetes alvásstruktúra és bioritmus visszaállítása a fő cél, és ezért a legfontosabb terápiás eszközöknek az életmódváltás és a pszichoterápia tekinthetők.