A metabolikus szindróma elnevezés specifikus kardiovaszkuláris rizikófaktorok olyan halmozódását jelenti, melyek patofiziológiai háttere az inzulinrezisztenciával hozható összefüggésbe. Pontos patomechanizmusa továbbra is tisztázatlan, azonban az inzulinrezisztencia és a centrális elhízás központi szerepe egyértelmű.
A metabolikus szindróma (MetS) napjaink egyik legjelentősebb népegészségügyi kihívása, amely egy komplex anyagcserezavar és számos krónikus, nem fertőző betegség rizikótényezője.
A CTLA4-, PD1- és PDL1-gátlók egyre szélesebb körben alkalmazott immunellenőrzőpont-gátlók az onkológiában. Alkalmazásukkal igen tartós és kifejezett javulást tapasztalunk a túlélési mutatókban. Mellékhatásukként autoimmun betegségek is megjelenhetnek, melyek miatt a mellékhatás-menedzsmentben szemléletváltásra volt szükség.
A hipertónia megfelelő, irányelvek mentén történő ellátása – beleértve a felismerést (diagnózist) és a terápiát (célérték elérés) is – világszerte megoldatlan kérdés.
A középkorú nők mintegy 80 százalékát érintő perimenopauzától tapasztalható vazomotoros tünetek orvosi segítséggel enyhíthetők, az életminőség pedig számottevően javítható.
A szülész-nőgyógyászok nagyon sokat tehetnek a csökkent csontsűrűség és osteoporosis megelőzése, felismerése és kezelése terén. A prevenció legfontosabb elemei: egészséges életmód, elegendő kalcium- és D-vitamin-bevitel, a jövőbeni csonttörések szempontjából nagy kockázatú nők korai szűrése.
A „Három generációval az egészségért program” egyik célja, hogy a demencia alapellátásban történő felismerését javítva segítse a korai diagnózist, mely hozzájárulhat a progresszió lassításához.
A szemészeti traumatológia sürgősségi ellátást jelent. A sérülések csoportosítása egyrészt a sérülés mechanizmusa alapján történik, a megszokott módon, míg a másik megközelítés az anatómiai viszonyok alapján osztályozza a sérüléseket.