A HPV elleni átoltottság növelésével, hatékony szűrési módszerek alkalmazásával és a lakosság egészségtudatosságának növelésével néhány évtizeden belül teljesen felszámolható lenne a méhnyakrák, azonban a hazai epidemiológiai adatok szerint még nem állunk nyerésre a döntően vírus okozta daganatos megbetegedés leküzdésében.
A szexuális úton terjedő fertőzések esetszámainak növekedése és a szexualitással kapcsolatos attitűd XXI. századi változásai folytán a gyakorló venerológusok egyre több munkával és kihívással találják szembe magukat.
A méhnyakrák-megelőzési és részben a szűrési stratégia az utóbbi évtizedekben gyökeresen átalakult, amely elsősorban a HPV kóroki szerepének fókuszba kerülésének és a kórokozó elleni hatékony oltásoknak köszönhető. Megfelelő átoltottság esetén a tömeges oltási programoknak olyan populációs hatása várható az azt bevezető országokban, mely a HPV-fertőzés epidemiológiáját, ezen keresztül a méhnyakrák-megelőzési és szűrési stratégiáit nagyban befolyásolhatja. Közleményünkben ezekre a lehetőségekre, valamint a védőoltás hatásosságáról és biztonságosságáról elérhető eddigi ismeretekre fókuszáltunk.
A szexuális úton terjedő fertőzések esetszámainak növekedése folytán a gyakorló venerológusok egyre több kihívással találják szembe magukat. Az empátia, a szakmaiság és a széleslátókörűség talán még sosem volt olyan fontos a betegeik ellátásban, mint napjainkban.
Noha a legtöbb beteg fő panasza a rekedtség, az igazi veszélyt és a kihívást a légúti szűkület által okozott közvetlen fulladásveszély, illetve a betegség mélyebb légutak (trachea, hörgők) irányába történő terjedése és a befolyásolhatatlan papillomaszóródás jelenti.
A szülészeti ellátást jogosan éri kritika nap mint nap a túlzott medikalizáció és a császármetszések túlzott gyakorisága miatt – mondta lapunknak dr. Póka Róbert, a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának professzora.