A praxisokban évről évre kevesebb a háziorvos, és remény sincs rá, hogy belátható időn belül növekedne a létszámuk. A dietetikusok bevonása az alapellátásba nemcsak a minőségi egészségügyi ellátás javítását, hanem a népegészségügyi mutatók pozitív változását és az egészségügyi kiadások csökkentését is eredményezheti a lakosság, valamint a gazdaság számára.

A „Három generációval az egészségért program” egyik célja, hogy a demencia alapellátásban történő felismerését javítva segítse a korai diagnózist, mely hozzájárulhat a progresszió lassításához.

Dr. Szeszák Ferenc a vinpocetin használatát tekinti át a háziorvosi praxis speciális szempontjai szerint, kitérve a csoportpraxisok többletlehetőségeire.

Az onkológiai intézetbe az elmúlt négy évben tízmilliárd forint fejlesztési forrás érkezett, hangzott el korlátozottan nyilvános sajtótájékoztatón.

Az onkológia fejlődése hazánkban, azonban a daganatos megbetegedések még mindig a legnehezebb betegségnek számítanak a világban.

2050-re 18%-ról 30%-ra nő a 65 éven felüliek aránya és négyszeres lesz a mozgásában korlátozott, önmagát ellátni képtelen, fizikai és mentális hátrányokkal küzdő idősek száma. Ennyi idős, nagyrészt demens beteg ember ellátására kell felkészülni.

A startvonalnál állunk, sok idő kell még ahhoz, hogy a most alakuló praxisközösségek funkcionálisan működjenek – hangzott el az Oktató Családorvosok XXII. Továbbképző Konferenciáján, ahol az is kiderült, számos kérdésre kell még megoldást találni addig.

Kiemelt aktualitást élvez, hogy a magyar háziorvos társadalom világos képet kaphasson a modellváltásban rejlő kivételes lehetőségekről.

Rendkívül széles körű fejlesztések valósultak meg és valósulnak meg az egészségügyi ágazatban, ami a gyógyítás feltételeinek javítását, az eszközök, műszerek és kórházi épületek megújítását jelenti.

A háziorvosok 74,2 százaléka elképzelhetetlennek tartja, hogy állami vagy önkormányzati alkalmazottként dolgozzon a jövőben – derül ki a Medukator felméréséből.