A kolorektális rák szűrése az okkult székletvér kimutatásával hatásosabb férfiakban, különösen bal oldali tumorok esetén, írja az OTSZ Online.

Negyven éves betegét hasmenés, láz, görcsös hasi fájdalom kínozza. Már másfél hónapja. És, ami még riasztóbb, fogy is hozzá. A szóba jövő diagnózisok között előkelő helyen áll a krónikus bélgyulladás (IBD). Persze, az is lehet, hogy a nagybetűs STRESSZ áll a háttérben és „csupán” irritábilis bél szindrómája van szegénynek. Vajon mi lehet a baja?

A köztudatban benne kell legyen a betegség, minden szakorvosnak fel kell hívnia betegei figyelmét a vastagbéldagantok előfordulásának veszélyére.

A vizsgálatot “vonzóvá” kell tenni. 

A székletvérminta pozitivitása esetén a háziorvos felelőssége, hogy elküldje páciensét gasztroenterológus szakorvoshoz és meg kell győznie páciensét a vastagbéltükrözés szükségességéről.

Megszületett a döntés a vastagbélszűrés teljes populációs kiterjesztéséről. A szűrés kétlépcsős, az első lépcső a humán székletvér immunkémiai kimutatását, a második lépcső, nem negatív esetben a teljes kolonoszkópos vizsgálatot tartalmazza.

Az Európa Tanács 2003-ban közzé tett ajánlásaiban serkenti a tagállamokat a székletbeli rejtett vérzés kimutatásán alapuló szűrőprogramok létesítésére. A vastagbélszűrés fontosságát hangsúlyozza a „Brüsszeli Deklaráció”, amelyet a tudományos szervezetek és társaságok, rákligák, betegszervezetek, alapítványok, egészségbiztosító társaságok képviselői mellett az Európai Parlament számos képviselője is aláírt. 

Rosszindulatú betegség kapcsán megemelkedik az uPAR expressziója, és különösen kifejezett a suPAR szintjének emelkedése a CRC-betegek vérében.

Magyarország évek óta első helyeken áll Európában (sőt a világon) a kolorektális rákhalálozásban, különösen a férfiak mutatói rosszak. Nagyon magas az új esetek száma, és nagyon rossz a túlélés esélye. Amíg a fejlett országokban az ötéves túlélés 55-65 százalék körül van, nálunk valószínűségbecslési számítások alapján (Gompertz-eloszlás) 35 százalék körül.