Papp Zoltán professzort, a szülészeti genetika úttörőjét nem kell bemutatni a hazai orvostársadalomnak. A Medical Tribune-nek adott exkluzív interjújában betekinthetünk a kezdetekbe, a magyar tudomány történetének fontos fejezetébe.
Míg két-három évtizede a nők jellemzően a húszas éveik elején szültek, mára egyre gyakoribb, hogy csak közel a negyvenhez, vagy még később érkezik az első baba – írja a NOL.
A korábbiaknál jobb prenatális tesztet fejlesztettek ki Európában, mely a nagy kockázatú terhességekben már a 9. héttől kimutatja a magzati rendellenességeket, például a Down-szindrómát.
A jövőben azok is jogosultak lesznek fogyatékossági támogatásra, akiknek állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyos vagy középsúlyos – tudósít az MTI.
Legyenek jogosultak fogyatékossági támogatásra azok is, akiknek állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyos vagy középsúlyos – javasolja a nemzeti erőforrás miniszter.
A British Medical Journal (BMJ); a Lancet; a Journal of the American Medical Association (JAMA) és a New England Journal of Medicine (NEJM) aktuális számainak tartalmából ajánljuk.
A régi szülészeti-nőgyógyászati kézikönyvek azt tanították, hogy a méhlepény áthatolhatatlan a magzati sejtek számára. Ma már tudjuk, hogy egy-egy magzati sejt bejut az anya vérébe. Először 1997-ben számoltak be arról, hogy a várandós nők vérében szabad magzati eredetű DNS is kimutatható, így a laboratóriumok – elvben – akár egyszerű vérvétellel nyert mintából is elvégezhetnék azokat a genetikai vizsgálatokat, amelyekhez – a gyakorlatban – magzatvízre vagy chorionboholy-sejtekre (tehát a magzatot veszélyeztető, invazív mintavételre) van szükség. A klinikai magzati diagnosztikában még csak most kezdi éreztetni hatását ez a felismerés.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?