Az új vezetés első feladata egy optimális teljesítményértékelési rendszer kidolgozása lesz, ígéri Stipsicz András, a HUN-REN új vezetője.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Nobel-díjas tudósok és a molekuláris tudomány több világhírű kutatója tart előadást szeptember 24–25-én Budapesten a Molecular Frontiers Symposiumon.

Zárókonferencián összegezték a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) elmúlt öt évben elért egyedülálló eredményeit.

A Magyar Tudományos Akadémia nyitott arra, hogy a korábban elcsatolt kutatóhálózatot visszafogadja, áll az Akadémia közleményében.

Újabb neves magyar kutató csatlakozik az Élvonal Alapítványhoz, a Wolf-díjas Roska Botond neurobiológus, látáskutató.

Az Ericsson megnyitotta új 6G Laborját budapesti kutatás-fejlesztési központjában. Az új labor a jövő hálózati megoldásain dolgozik.

Az ADF pert indított a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Irányító Testületének, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem szenátusának döntései ellen.

2025. augusztus 1-jei hatállyal megszűnt a kutatási hálózat négy humán tudományi kutatóközpontjának önállósága, közli az MTA honlapja.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium megdöbbenéssel veszi tudomásul az MTA elnökségének friss nyilatkozatát.