Az Európai Egészségügyi Adattér (EHDS) nem csupán egy új informatikai projekt vagy egy újabb adatvédelmi szabályozás, hanem az egészségügyi adatok kezelésének új európai rendje. A 2027 és 2031 között fokozatosan alkalmazandó szabályok miatt Magyarországnak már most érdemes elkezdeni összehangolnia a jogi, intézményi, technikai és szakmai felkészülését.

Európa éppen most kapcsol magasabb fokozatba, a következő lépésekről pedig november 25-én a budapesti Digital Health Summit szakmai előadói is beszámolnak.

Az akvizíció két magyar alapítású rákkutató vállalatot egyesít, létrehozva egy nemzetközi vállalatot, amely két országban is jelen van.

Az adatvezérelt működés és az MI fejlesztések nélkül nem tartható fenn a betegút- és kutatásfejlesztési hatékonyság – hangzott el a 6. Digital Health Summit egészségügyi konferenciáján.

Ugyanakkor még kérdés, hogy mi az a módszertan, amivel az adatok átültethetők a gyakorlatba, és hogyan alakítják ki ehhez a megfelelő jogszabályi környezetet.

Az EESZT-vel, a járóbeteg-irányítási rendszerrel és az EgészségAblak alkalmazással európai szintű e-egészségügy működik Magyarországon, mondta a BM parlamenti államtitkára.

Az adatok heterogenitása komoly nehézséget jelent, és az is, hogy a nem kutatási célú adatgyűjtés kutatási célú feldolgozása sajátos kihívásokat jelent, írja az Economx.

Magyarországon számos példa mutatja, hogy a hazai egészségügyi rendszer képes csatlakozni a nemzetközi élmezőnyhöz.

A hazai jó gyakorlatok ösztönzésére és a tudásmegosztás facilitálására elindul Magyarország első komplex vállalati AI-versenye.

Miként alakítja az egészségügyet a mesterséges intelligencia? Ezt a kérdést is körbejárták az AI Summit Budapest 2025-ön az Economx szerint.