A célzott terápiákra alkalmas molekuláris eltérések száma jelentősen megnőtt az elmúlt évtizedben, ami jelentős túlélési előnnyel jár számos daganat típusban. Ennek következtében a molekuláris patológia szerepe, a prediktív markerek vizsgálata, alapvető fontosságúvá vált a daganatok kezelésében. A célzott terápiák prediktív markerei lehetnek különböző fehérjék expressziói (androgén receptor, PD-L1), génmutációk, génamplifikációk és génfúziók. Jelen írásunkban a génfúziók diagnosztikáját és annak nehézségeit foglaljuk össze.

Jelentős előrelépések történtek a rosszindulatú daganatok kezelésében, előrehaladott vagy metasztatikus nem kissejtes tüdőrákban például elérhetővé váltak immunterápiás készítmények melyek monoterápia vagy kombinációs kezelés formájában alkalmazhatók. A terápiás eredmények optimalizálásához, a betegek életminőségének és túlélésének javításához, illetve az egészségügyi források gazdaságos felhasználásához szükség van a kezelés kapcsán jelentkező mellékhatások és nemkívánatos események valós idejű nyomonkövetésére.

Az onkológiai diagnosztikában egyre nagyobb szerepet kapnak a molekuláris genetikai vizsgálatok, melyek a daganat jellemzőinek részletes feltérképezése révén hatékonyabb, egyénre szabott kezelést tesznek lehetővé. Nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) eseteiben is alapvető jelentősége van a releváns géneltérések kimutatásának.

Dank Magdolnával, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai klinikájának professzorával a wmn.hu beszélgetett.

Az előrehaladott rákban szenvedő betegek kezelési standardja az empirikus terápia felől a biomarker-vezette, a tumor molekuláris profilján alapuló célzott terápia irányába mozdult el. A genotipizálási technikák nagymértékű fejlődése ma már lehetővé teszi az egyes betegek rákgenomjának gyors és átfogó elemzését, akár nagyon kisméretű biopsziás anyagból is. A diagnosztikus biomarkerek segítenek a beteg számára legjobb célzott terápiák kiválasztásában.

Az előrehaladott melanoma két új ígéretes kísérleti terápiáját mutatták be hétfőn egy Chicagóban megrendezett nagyszabású rákkonferencián – írja az mno.hu.

2010 ragyogó év volt az orvostudomány és a természettudomány szempontjából. Úgy tűnik, hogy német orvosoknak sikerült kigyógyítaniuk egy beteget a HIV-ből. Más orvosok egy PLX4032 nevű szerrel olyan melanómákat fejlesztettek vissza, amelyek egyébként kezelhetetlenek voltak. Nem utolsósorban Craig Venter és munkatársai létrehozták a „szintetikus életet”, egy ember által alkotott baktérium formájában.

A melanomahajlamért elsősorban olyan gének polimorfizmusai okolhatók, amelyek a pigmentációért és annak szabályozásáért felelősek.