Az egészségügy megfelelő szintre hozásához legalább 10-15 évre lesz szükség – mondta Svéd Tamás a HVG-nek adott interjúban.

Van a háziorvoshiánynak egy jóval kevésbé látványos oka, amelyről meglepően kevés szó esik: mi történik azzal az idős háziorvossal, aki évtizedekkel korábban jelentős összegért vásárolta meg praxisát, most viszont nem talál rá vevőt?

Az Országgyűlés hétfői ülésén a mátészalkai kórházról  és a háziorvoslásról is szó esett. Racionalizálják a praxisok munkáját, csökkentik a felesleges adminisztrációt, ígérték.

Bár már látszanak a generációváltás első jelei, az utánpótlás sem tudja pótolni a pályaelhagyókat és a nyugdíjba vonulókat, írja a Világgazdaság.

A Telepjáró riportja szerint a hátrányos helyzetű szegregátumokban élők jelentős része már csak a végstádiumban találkozik az ellátórendszerrel.

A kiégés ma már nemcsak egyéni, hanem szervezeti probléma is. A folyamatos változás és a túlterheltség nemcsak a munkavállalókat, hanem a teljesítményt is érinti. 

A háziorvosi praxisok megüresedése hosszú ideje tartó, egyre nagyobb problémát jelentő folyamat. Egy meglepően érzékeny indikátor 2014 és 2019 között képes volt előre jelezni a praxisok elnéptelenedését.

Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara korábbi elnöke szerint a jelenlegi háziorvosi rendszer ebben a formában már nem működőképes, írja az atv.hu.

A kormány ismét az államosításban és a centralizálásban látja a gyógyírt, és hozzányúlna a praxisjoghoz is a Válasz Online szerint.

Magyar orvosok is dolgoznak a Parkinson-kór felismerését a jellegzetes tünetek megjelenése előtt lehetővé tévő új módszereken, amelyek révén drámaian lehetne javítani a betegségben szenvedők életkörülményein.