A Northwestern University kutatói a Science Translational Medicine folyóiratban egy új terápiás célpontról számoltak be idős betegek akut légzési distressz szindrómájának kezelésében.
A Medical University of South Carolina kutatói a Frontiers in Immunology folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy egy új biomarkert azonosítottak a szepszis súlyosságának monitorozására.
A szívelégtelenség és a Covid-19 közötti kapcsolat komplex: a szívelégtelenség a súlyos lefolyású Covid-19 rizikófaktora, miközben a koronavírus-fertőzés a szívelégtelen betegeknél állapotromlást idézhet elő, illetve korábban nem szívelégtelen pácienseknél de novo szívelégtelenséget okozhat.
A COVID-19 okozta fertőzés súlyos akut légúti szindróma kialakulásával jár, melynek leggyakoribb tünetei: köhögés, kimerültség, láz, légszomj és torokfájás. Mindazonáltal a betegség súlyossági spektruma a tünetmentes állapottól a kritikus légzési elégtelenségig és halálig terjedhet.
A 2020 első negyedévében elindult COVID-19-pandémia elsősorban tüdőgyulladás és akut légzési distressz szindróma (ARDS, acute respiratory distress syndrome) képében megjelenő tünetegyüttest okoz, mely többszervi elégtelenséghez, késői stádiumban akár halálhoz is vezethet.
Többféle standard közegészségügyi intervenciót is kifejlesztettek a légúti vírusok terjedésének, illetve az általuk okozott hatásoknak és következményeknek a kivédésére.
Az új típusú koronavírus-fertőzés (COVID-19) nagy terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre és a társadalomra. Jelen ajánlás kizárólag a gyógyszeres kezelésre vonatkozik, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján foglalja össze a terápiás lehetőségeket. Emellett egy javasolt kezelési algoritmust is tartalmaz.
A Covid-19-pandémia a klinikai vizsgálatok, így a szívelégtelenség kapcsán végzett vizsgálatok szervezését és lebonyolítását is megnehezíti, ami akár a reménykeltő terápiás lehetőségek alkalmazásának késleltetését vagy akár teljes elvetését is eredményezheti.
A Miami Egyetem nemrég publikált kutatási eredménye jelentős javulást mutatott ki azoknál a Covid-fertőzött betegeknél, akiket köldökzsinór eredetű, mesenchymális őssejtekkel kezeltek.