Jermendy György belgyógyász, diabetológus professzorral nemcsak a diabetológiában tapasztalt technológiai robbanásról, a hazai támogatási rendszer kihívásairól, hanem az elhízás elleni új készítmények társadalmi hatásairól is beszélgettünk.

A célzott terápiák, így a biologikumok (bDMARD) és a szintetikus célzott betegségmódosító gyógyszerek (tsDMARD) nagy áttörést hoztak a gyulladásos reumatológiai kórképekben, így rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegek kezelésében.

A Mandiner az egységes ágazati humánerőforrás monitoringrendszer (HMR) adatait elemezve állapítja meg, hogy jó irányba mutatnak az adatok.

Úgy tűnik, nem csak a finanszírozás alapkérdéseiben van nézetkülönbség a Nemzetgazdasági Minisztérium és az egészségügyet felügyelő belügyi tárca között, de az események arra utalnak, hogy az intézmények eszközbeszerzése okán is elkezdődött a szkander – derült ki a XXXI. Magyarországi Egészségügyi Napokon, ahol az is elhangzott, jövőre 80 milliárd forintos többlethez jut az ágazat.

Hegedűs Zsolt ortopédsebészt, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának korábbi elnökét kérte fel Magyar Péter, a Tisza párt elnöke, hogy november végére állítsa össze a minisztériumot vezetői csapatot.

Meghalt Kásler Miklós, az Orbán-kormány egykori emberi erőforrások minisztere, közölte Faceobok-bejegyzésben több kormánytag.

Pintér Sándor nyugállományú rendőr vezérezredes – jelenleg egészségügyért is felelős miniszter – döntése értelmében a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója, aki 29 évvel ezelőtt az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál kezdte a pályafutását, egyáltalán nem ért ahhoz, amivel az elmúlt – kis híján – 30 évben foglalkozott.

A BUDAPEST CRT Upgrade vizsgálat egy prospektív, multicentrikus, randomizált, fázis III. klinikai vizsgálat, mely azt a hipotézist vizsgálta, hogy a defibrillátorfunkcióval ellátott reszinkronizációs eszköz beültetésével végzett upgrade jár-e kimutatható klinikai előnnyel a reszinkronizáció nélküli ICD-implantációval összehasonlítva.

A címben szereplő kérdés nem új keletű, M. Fisher már a Brit Diabétesztársaság kongresszusán, 1996-ban Dublinban tartott „state of the art” előadásában provokatívan azt javasolta, hogy a cukorbetegséget úgy kellene definiálni, mint „korai szív- és érrendszeri halállal járó állapot, amely krónikus hiperglikémiával jár, és akár vaksággal és veseelégtelenséggel is járhat”. Azóta is sokan idézik, kifejezve, hogy a cukorbetegek jelentős hányada szenved kardiovaszkuláris betegségben, a szív-ér rendszeri betegség a halálozás leggyakoribb oka cukorbetegségben. A 2-es típusú diabétesz jelentős kockázati tényező a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában. Azonban nem lehet egyenlőségjelet tenni a kardiovaszkuláris betegség és a diabétesz közé. A 2-es típusú diabétesz mint összetett anyagcserezavar sokkal kiterjedtebben érinti a szervezetet, szinte minden szervét, szövetét. Számos kórfolyamatot elindítva, vagy felgyorsítva vezethet szövődményekhez, melyek között a szív-ér rendszert érintőek a gyakoriságuk és magas halálozási kockázatuk miatt bírnak kiemelkedő jelentőséggel. A kardiovaszkuláris betegségek a szív és az erek rendellenességeit foglalják magukban, kialakulásukban fontos szerepük van az anyagcsere-betegségeknek. A svéd diabéteszregiszter adatai alapján az utóbbi évtizedekben csökkent a 2-es típusú cukorbetegek szív-ér rendszeri szövődmények miatti halálozása, azonban még így is jelentősen magasabb az átlagpopuláció halálozási adataihoz viszonyítva. A csökkenésben jelentős szerepe van az újabb antidiabetikumoknak és kezelési elveknek.

A címben szereplő kérdés nem új keletű, M. Fisher már a Brit Diabétesztársaság kongresszusán, 1996-ban Dublinban tartott „state of the art” előadásában provokatívan azt javasolta, hogy a cukorbetegséget úgy kellene definiálni, mint „korai szív- és érrendszeri halállal járó állapot, amely krónikus hiperglikémiával jár, és akár vaksággal és veseelégtelenséggel is járhat”.