A primer dysmenorrhoea gyakori, sok esetben nem diagnosztizált, de kezelhető kórállapot.

Jelentős terhekkel ró a gazdaságra és a társadalomra a migrén, és ezek messze túlmutatnak a kezelés költségein – írja a Qubit.

A Lennox–Gastaut-szindróma (LGS) egy ritka, heterogén etiológiájú, gyermekkori indulású epilepsziabetegség. A rohamok kezelését a terápiarezisztencia, a következményes kognitív hanyatlás, valamint az egységes terápiás elvek hiánya is nehezíti.

A jelen összefoglaló célja iránymutatást adni a fenyegető koraszülés és a koraszülés diagnózisát, prevencióját és kezelését illetően, figyelembe véve a hazai sajátosságokat.

A betegnek elképzelése sincs a betegségéről, ezért betegtovábbképzéseket kellene szervezni – mondta lapunknak dr. Nagy Viktor, az SE Belgyógyászati és Hematológia Klinikájának osztályvezető főorvosa.

A reumatológiai betegségek legfőbb tünete a mozgásszervi fájdalom, ennek megfelelően a reumatológiai gyógyszeres terápia egyik legfontosabb törekvése a fájdalom és gyulladás csillapítása, optimális esetben megszüntetése.

Hazánkban az elmúlt két évtizedben a szülésznőképzés az európai országok gyakorlatával összhangban a középfokú szakképesítés szintjéről a felsőoktatás szintjére emelkedett.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) az egyik leggyakoribb légzőszervi megbetegedés és a harmadik vezető halálok világszerte, ebben a betegségben évente kb. 3 millió ember hal meg. A COPD-s betegek száma egyre inkább emelkedik, ami részben a népesség elöregedésének, a dohányzás terjedésének és a környezetszennyezésnek a következménye. A COPD prevalenciájának további növekedése várható a következő 40 évben, és a COPD miatti, illetve azzal kapcsolatos évenkénti halálozás 2060-ra 5,4 millióra emelkedhet. Magyarországon 2021-ben mintegy 200 000 beteget tartottak nyilván, de valójában ennél jóval magasabb lehet a valós esetszám, becslések szerint a felnőtt lakosság 6-8 százalékát érintheti.

Lassan országszerte helyreáll a COPD-s betegek rehabilitációja, amelyet a koronavírus-járvány zilált szét – hangzott el sajtótájékoztatón.

A méhnyakrák-megelőzési és részben a szűrési stratégia az utóbbi évtizedekben gyökeresen átalakult, amely elsősorban a HPV kóroki szerepének fókuszba kerülésének és a kórokozó elleni hatékony oltásoknak köszönhető. Megfelelő átoltottság esetén a tömeges oltási programoknak olyan populációs hatása várható az azt bevezető országokban, mely a HPV-fertőzés epidemiológiáját, ezen keresztül a méhnyakrák-megelőzési és szűrési stratégiáit nagyban befolyásolhatja. Közleményünkben ezekre a lehetőségekre, valamint a védőoltás hatásosságáról és biztonságosságáról elérhető eddigi ismeretekre fókuszáltunk.